Gyergyóalfaluban nemcsak beszélnek, de évek óta már tesznek is a húsmarhatenyésztés székelyföldi meghonosítása érdekében. A Rinde Mast Kft. kezdeményezése a háromszékiek számára is követendő példaként szolgálhat.
A gyergyói cég telephelyére közel három éve érkeztek az Aberdeen Angus fajtájú húsmarhák első példányai. Az állatorvos Horváth házaspár hosszas mérlegelés után döntött a húsmarhák tartása mellett, miután az unió piacát alaposan tanulmányozva meggyőződtek: a közeljövőben nem lesz gond az élőállat- vagy marhahús-értékesítéssel. Találtak egy kihasználatlanul álló kollektív istállót, bérbe vették, és kialakították a téli szabad tartásos szálláshelyet.
– A húsmarhának ez sem feltétlenül szükséges – tartja Horváth Nina állatorvosnő –, állatainknak szabad kijárásuk van, éjjel-nappal, a legnagyobb hidegben is a kifutókban tartózkodnak. Ezek akkor lesznek "szortyosok", ha benn kell őket tartani néhány napra. Hasonló hidegben Magyarországon vagy akár Amerikában egyszerű szélvédő kertet használnak, amely készülhet lécekből, szalmabálákból. Az állat, ha szabad mozgási lehetőséget teremtünk számára, nem fázik, csak túlzott nedvesség és huzat ne legyen. Mi itt, Gyergyóban, az ország leghidegebb pontján sem mondhatjuk, hogy a kint telelő állataink megsínylenék a hideget.
Az Angus dicsérete
A Miért a húsmarhatartás? kérdésre meggyőző az állatorvosnő válasza:
– A tejhigiéniához óriási beruházás szükséges. A húsmarha és a tejelő tehén között az a különbség, hogy a tejelő tehén naponta "termel" egy bizonyos pénzösszeget, a húsmarha pedig évente egyszer, amikor a borját értékesíti a gazda. Viszont jóval kevesebb befektetés szükséges, nem kell fejőház, hűtőberendezés, jóval kevesebb a munka- és gépszükséglet, ami rengeteg pénzbe kerül. Egy személy akár 150–200 húsállatot is el tud látni egyedül. Az is igaz azonban, hogy a húsmarha csak a harmadik évtől hoz jövedelmet.
Az Aberdeen Angus fajta választását alapos pénzügyi elemzés előzte meg. A lehetőségek számbavétele után a külterjes tartásnál kötöttek ki, ami azt jelenti, hogy az állatok nem is kapnak abrakot – a növendék üszőket leszámítva. Télen szénát esznek, még silókészítésre sem költenek, nyáron legelnek, hozzá a só és a víz, mégis gömbölyűek. A skót eredetű fajta nagyon jól hasznosítja a legelőt. Nyugodt, csendes állatok. A testsúlyuk valamivel kisebb, mint a többi húsmarhafajtáé, a kifejlett teheneké 500–700 kiló közötti. A bikaborjaknál 205 napos a korrigált választási súly. Eddig hét hónapos koráig maradt a borjú az anyjával, a tejet kizárólag a borjú szopja ki, ebben az időszakban a napi súlygyarapodás 1073 gramm, de ezután nekilódul, és intenzívebb hizlalás mellett 1300–1400 gramm is lehet. Korán érő fajta, az üszőket 15 hónapos korukban már vemhesíteni lehet, az ellések könnyű lefolyásúak, általában nem szükséges az ember beavatkozása. A tehenek rendkívüli anyai ösztönnel rendelkeznek, még a kóbor kutyákat is képesek megtámadni és elhajtani a csorda mellől.
A fajtának két színváltozata van: a vörös és a fekete, az alfalusi gazdák mindkettőből tartanak. Húsa finom rostú, márványozott, a vágási kihozatal 60–62 százalék, ami jóval magasabb a pirostarkáénál, amely a hízott bikáknál 55–57 százalék körüli. Ebből a húsból lesz a legfinomabb steak. "Úgy tudom, tíznapos érlelés után, különböző fűszerekkel ellátva, 600 fokon sütik meg a húst, a bele mégis szép rózsaszínű marad, kívül pedig ropogós. Igaz, én még nem ettem, nem volt szívem levágatni egyet is közülük – vallja a doktornő. – Exportra viszont már vittek tőlünk élő állatot. Állítólag a húsnak vadas jellege van, Brassó után nemrég Kolozsváron és Marosvásárhelyen is nyílt marhahúsra szakosodott vendéglő, igaz, ott egyelőre az Argentínából hozott minőségi marhahúst kínálják. Előbb-utóbb azonban csak rájönnek, hogy a jó húsért nem kell olyan messzire menni."
Mi mennyi?
Horváthék tapasztalata szerint körülbelül ötven tehén kellene egy család biztos megélhetéséhez, de akinek nincs elegendő pénze, kisebb állománnyal is kezdheti, amelyet aztán felszaporít a borjúszületésekből. Vemhes üszők helyett vásárolhat 250–300 kilós növendékeket is jóval alacsonyabb áron, hiszen húsfajtától függően a vemhes üszők darabjáért az 1800–2000 eurót is elkérik. A gépparkot, a szükséges felszereltséget minimális költséggel kell megoldani: akinek nincs istállóbérlési lehetősége, egyszerű, csak három oldalon zárt fészer formájú tartóhelyet kell fából építenie. A szükséges borjúóvoda, nyakleszorítós kezelőfolyosó, elkülönítő karám házilag könnyen elkészíthető faanyagból, ami mifelénk nem hiánycikk.
– Nemrég vettünk egy használt traktort homlokrakodóval a körbálák mozgatására és egy körkaszát. Annyit tudunk kaszálni, amennyi a szabad időnkbe belefér, hiszen a kaszálótulajdonosok ingyen engedik, sőt, megkérnek, hogy kaszáljuk le a területeiket, mert hanem elesnek a területalapú támogatástól – ecseteli Nina, aki derűlátó a jövőt illetően. – Az állati jólét maximálisan biztosított, hiszen friss fenyves legelőn harapnak friss füvet, forrásvizet isznak, nincs műtrágyázva a terület. A temérdek hegyi legelő adott, hatalmas kincs, és mindezek ellenére az állatállomány csökken. Ez a fajta télen is bírja a gyűrődést, és itt így lehetne hasznosítani a legelőket. Végre a minisztérium is felébredt, és ha minden igaz, jövő évtől támogatják is ezt az ágazatot.
Távozásunkkor Horváthék elmondták: minden háromszéki érdeklődőt szívesen várnak farmlátogatásra, hogy megmutathassák fekete gyöngyszem jószágaikat.
