A januárban megjelent és februárban életbe lépett új oktatási törvény lehetővé teszi, hogy Románia földrajzát és a románok történelmét a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulják. A VIII. és XII. osztályos román nyelvű könyvek lefordítására az év elején pályázatot hirdetett az oktatási minisztérium. A tényleges fordításra, lektorálásra kevesebb mint fél év jutott, a kiadónak is sietnie kellett, hogy tanévkezdésre eljussanak a könyvek az iskolákba. Mindez ellenben nem magyarázat arra, hogy érthetetlen és értelmetlen szövegeket adjanak a diákok kezébe.
Míg a két történelemtankönyv fordítói (Nagy Gabriella, dr. Váradi Éva Andrea és Nagy Andrea, illetve László László és Orbán Zsolt) következetesen törekszenek arra, hogy a Garda de Fier a szövegben Vasgárda legyen, Vad Révkolostorként jelenjék meg, a román térképek jelmagyarázatai magyarul is pontosak legyenek, és a VIII. osztályos Románia földrajza tankönyvet fordító Makfalvi Zsuzsa és Szabó-Mező László mondataiban bár egyeztetési hibákat, központozási hiányosságokat találunk, de az információközlés pontos, érthető és következetes, addig Zsehránszky István fordításában a XII. osztályos földrajztankönyvben többek között ezt olvassuk: "Földrajzi helyzet tekintetében minden tagállam különbözik a többitől annak függvényében, hogy Európának melyik részén helyezkedik el, (...)". A Románia és Franciaország közötti közös elemekről: "A múlt század elején a Románia által követett állammodell a francia állam szervezési modelljének átvételét jelentette volna." A 92-es oldalon a szerző megállapítja: "Jelenleg Európának egész sor kérdéssel kell szembenéznie", ezek közül egyik így hangzik, "a bevándorlás változatlanul magas fokú és továbbra is negatív jelenségeket idéz elő", a másik, "a mezőgazdasági tevékenységek termelékenysége", utóbbiról nem tudni, hogy mi a baj vele. A következő (93.) oldalon, az előbbivel ellentétben, a bevándorlásról mint pozitív jelenségről olvasunk, "Az utóbbi időben az európai országok fejlődésében alapul szolgált többek között az állandó bevándorlási hullám is, mivel az európai államokban a népesség természetes szaporodása meglehetősen alacsony". Van azért némi különb­ség a szaporodás és szaporulat között! Zsehránszkytól azt is megtudjuk, hogy "Európai területnek tekintenek egyes földrészünkön kívüli területeket is, annak alapján, hogy szoros kapcsolatban állnak azzal az európai országgal, amelyikhez tartoznak".
A VIII. osztályos földrajztankönyv egyik fordítóját, Makfalvi Zsuzsát, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanárát arra kértük, magyarázza el, milyen munkamódszert követtek, mi volt a követelmény, hogy lehetett ilyen magyartalan szövegeket kiadni. Makfalvi tanárnő szerint nagyon rövid idő állt rendelkezésükre, s bár mindenki a legjobb tudása szerint végezte a fordítást, azt nem követte kellő ellenőrzés. Elmondta, nem volt követelmény a szó szerinti fordítás, igyekeztek a magyar nyelv logikáját követni, de magyarítani csak addig lehetett, hogy a tartalom ne változzék. A tanárnő egyetért azzal, hogy a XII-es földrajztankönyvnek a román eredetije (a 2007-ben kiadott könyvnek Octavian Măndruţ a szerzője) sem túl jó, kevés az információ, korábbi ismeretekre alapoz, és a tömörítés miatt elvesznek az összefüggések. Ez a tankönyv nem követi az érettségi elvárásait, csak ritkán használják, nem ebből tanítanak a végzős osztályokban, és az új tantervek miatt nem is lesz hosszú életű – közölte Makfalvi Zsuzsa.
Mindezek után felmerül a kérdés, vívmány-e a magyar tankönyv, ha az rontja a nyelvet, érthetetlen, sőt, félrevezető, vagy belátja végre az RMDSZ, hogy látszatalkukkal csak látszateredményt lehet elérni. Ezeket a tankönyveket magyar pedagógusoknak kell megírniuk magyar nyelven, mert azt mindenki tudja, a kölcsönkért holmit nehezebb viselni, mint a sajátunkat.