Továbbra sincs egységes vélemény szlovák kormánykörökben arról, hogyan változtassák meg a Robert Fico kormánya által tavaly módosított állampolgársági törvényt, amely alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki másikat is felvesz.
A szlovák belügyminisztérium nemrég nyilvánosságra hozott egy tervezetet, amely többek között engedélyezné a szlovák–cseh kettős állampolgárságot. Daniel Lipsic belügyminiszter (a fotón) elképzelése szerint a cseh állampolgárság felvételénél a szlovákok nem veszítenék el eredeti állampolgárságukat. "A két nemzet és ország sokéves történelmi, kulturális és családi kapcsolatai alapján" – szólt a tárcavezető indoklása.
A tervezet azonnal eltérő reakciókat váltott ki. "Egy szűk rétegnek kedvez, de mi lesz a többiekkel?" – teszi fel a kérdést Gál Gábor, a Híd magyar–szlovák párt képviselője, aki szerint a belügy javaslata felesleges, átfogóbb koalíciós megoldást kell találni. Dusan Caplovic, az ellenzéki Irány – Szociáldemokrácia (Smer) alelnöke is bírálta a javaslatot. "A miniszter javaslata nem más, mint egy uniós tagállam előnyben részesítése a többiekkel szemben" – jelentette ki a volt kisebbségügyi kormányfőhelyettes.
A Sme liberális napilap azt írja, hogy Daniel Lipsic javaslata kedvező a magyarok számára. "Lipsic nem vádolható azzal, hogy beépített magyar ügynök lenne, de most megérdemelne egy köszönő képeslapot Budapesttől" – fogalmaz Lukás Fiala, a jegyzet szerzője. Úgy véli: Lipsic javaslata "két erős érvet adott a déli szomszédok kezébe, hogy miért van rendben a kettős állampolgárságot engedélyező törvényük". A szerző szerint az első fontos érv az, hogy Lipsic is tartós lakhely nélkül adna szlovák állampolgárságot, holott a magyar törvény elutasításakor talán ez volt a leglényegesebb szlovák kifogás. A miniszter javaslata szerint most olyanok kaphatnának szlovák állampolgárságot, akik szüleinek egyike valamikor Csehszlovákia állampolgára volt, vagy ezen a területen élt. "Próbáljuk meg összehasonlítani, kinek van ténylegesebb kapcsolata a másik országgal: egy szlovákiai magyarnak, aki néhány kilométerre él a határtól, és talán hetente többször is átlépi, vagy egy emigráns gyermekének, aki talán 1968 óta nem volt Európában? A válasz egyértelmű. És nem kedvező Szlovákia számára" – állapítja meg a Sme jegyzetírója.
A másik, Budapestnek kedvező dolog az azokhoz a szlovákokhoz való viszonyulás, akik cseh állampolgárságot szereztek. Ők kivételezettek lennének, és nem veszítenék el szlovák állampolgárságukat. Eddig az állam azt állította, tárgyi ismérvek és az egyenlőség, nem pedig vérségi kötődések alapján szabályozná az állampolgárságot. "Most az indoklásban az olvasható, hogy egy bizonyos csoportra külön eljárás vonatkozik – tekintettel a két ország állampolgárait összekötő sokéves történelmi, kulturális és főleg családi kapcsolatokra. Törvényüket a magyarok sem tudnák szebben bemutatni" – zárul a Sme kommentárja.
Hasonlóan fogalmaz a Hospodárské Noviny gazdasági és politikai napilap kommentátora is. "Lipsic semmit sem változtatott (a törvényben), a Cseh Köztársaságra vonatkozó kivételen kívül. A történelmi, kulturális és családi kapcsolatokra hivatkozik. Vicces érvelés, mert a magyarokkal majdnem ezer éven át éltünk egy államban, s ha leszámítjuk a nyelvi korlátokat, sok tekintetben közelebb vannak hozzánk, mint a csehek" – véli Arpád Soltész a Hospodárské Novinyben.
A belügyminisztérium nyilvántartása szerint a Fico-ellentörvény alapján eddig 126-an veszítették el szlovák állampolgárságukat, közülük azonban csak 15-en lettek magyar állampolgárok. Az újság úgy véli: a reális adatok valószínűleg mások, mert a törvény és a szankciók miatt számosan nem jelentik be az új állampolgárság felvételét.
