Hétfőtől új tanítójuk van a bölöni elsősöknek. Nem a pedagógus lógott meg, hagyta faképnél az erdővidéki község tanintézményét, hanem a szülők sztrájkja miatt kellett lemondania a frissen kinevezett tanerőnek: amennyiben nem így cselekszik, a tizenöt gyermekből tizenkettőt a nagyajtai iskolába írattak volna át.
Hogy mi volt a bűne a hivatását nyugodt körülmények közt alig két napig gyakoroló tanítónak? Mint mondják, csak annyi, hogy nincs tapasztalata, s amiatt módszerei is megkérdőjelezhetőek; árthat a különleges képességűnek tartott nemzedék fejlődésének. Az illetékesek szerint nem hagyhatták figyelmen kívül a nagyon határozottan fellépő szülői közösséget, hiszen ha fenyegetésüket beváltják, az akár a magyar tagozat megszűntét is eredményezhette volna.
A megüresedett tanítói helyet az első versenyvizsga alkalmával nem sikerült betölteni. Másodszorra csak a megye egy távolabbi pontján lakó pedagógus mondott igent, de ő is csak azzal a feltétellel, ha időközben nem talál kedvezőbb megoldást. Talált. Az ismét megüresedett helyre szeptember 7-én nevezték ki a sepsiszentgyörgyi, ám az édesapja révén bölöni Albert Esztert. Az iskolakezdésre 12-én került sor, két napra rá, szerdán, már szülőértekezletet hívtak össze, s támadták személyét és módszereit, csütörtökön a tanfelügyelőséget keresték fel, pénteken pedig tizenkét szülő nem engedte iskolába a gyermekét.
Albert Eszter előbb késznek mutatkozott beszámolni a bölöni tapasztalatairól, később mégis arra kért, ne idézzük az általa mondottakat, ő belenyugodott abba, hogy a közösség nem akarja, úgy mennie kell. Viszont megírjuk, amit a helyszínen tapasztaltunk.
Nem kétséges, a gyermekek és a tanítónő közt az együtt töltött kevés idő ellenére is jól látható, érzékelhető kapocs alakult ki – ha csak tehették, oltalmát, simogatását, közelségét keresték a fiatal nőnek. Dorel Păcurar iskolaigazgató nem szívesen nyilatkozik. Állítja, sajnálja, hogy a szülők ilyen határozottan léptek fel a fiatal tanerővel szemben, viszont valahol megérti, hogy olyasvalakit szerettek volna, aki nagyobb tapasztalattal rendelkezik, s tisztában van azzal, hogy miként kell az elsősökkel bánni, milyen szempontokat kell az oktatás során figyelembe venni. Örvend viszont, hogy a nagyobb konfliktusnak sikerült elejét venniük, s a diákokat nem íratják át a szomszéd község iskolájába.
A tanítónő mellett kiálló három szülő közül csak az unokáját nevelő Kisgyörgy Antal Elemért sikerült megszólaltatnunk. Mint nyilatkozta, neki semmi kifogása sem volt a frissen végzett pedagógus tanítási módszerei ellen, s abban sem talál kivetnivalót, hogy már az első órát az ábécé betűinek másolásával kezdték, hiszen az inkább képességfelmérő gyakorlat volt. Szerinte nem helyes, hogy a többiek megfosztották gyermekeiket a tanulástól, s fenyegetőztek, hogy Nagyajtára viszik őket. Az Albert Eszter menesztését követelő szülők közül csak egyet sikerült elérnünk. Előbb nyilatkozott, majd meggondolta magát, s azzal fenyegetett, ha cikk születik az ügyből, törvény elé citál, végül visszavont mindent. Így név nélkül közöljük nyilatkozatát. Mint mondotta, nekik nem mindegy, hogy kinek a kezébe kerül a gyermekük oktatása, ezért senki sem ítélheti el sem tiltakozásukat, sem annak módozatát. Szerinte annak kellene elsődleges szerepet játszania, hogy az iskola, a tanfelügyelőség és a szülői közösség által talált megoldás jó, és a gyermekek javát szolgálja.
Keresztély Irma főtanfelügyelő példátlannak minősíti a szülők tiltakozását, ám azt nyomban leszögezi, a problémamegoldásban nem a szülők erélyességének engedett, hanem a gyermekek és az iskola érdekét tartotta szem előtt. ,,Meghallgattam a szülőket, felvettem a kapcsolatot az iskolával, a gyermekek ovónőivel, s hosszasan mérlegeltem, mi lenne a mindenki számára elfogadható megoldás. Tizenkét gyermek szülei egységesen álltak ki, s hangoztatták, tehetséges gyermekeik nem azt érdemlik, hogy egy pályakezdő kezére kerüljenek. Próbáltam lebeszélni őket, kértem, térjenek jobb belátásra, hiszen az, hogy valaki pályakezdő, még nem jelenti azt, hogy képtelen jól oktatni, de erre azt mondták, akkor már inkább a nagyajtai iskolát választják. Ha úgy cselekszenek, az valójában a bölöni évfolyam megszűnését jelentette volna, azt pedig nem tudtam vállalni. Szerencsés megoldásnak tartom, hogy találtunk egy több éve sikeresen oktató tanítónőt, aki kész átvenni a helyet, s bepótolja a kiesett tanórákat. Őszintén remélem, hogy Albert Eszter csak most kezdődő pályafutását nem töri ketté ez az incidens, s idővel jó tanítóvá válik" – mondotta Keresztély Irma.
