Ritli László egészségügyi miniszter (felvételünkön) tegnap kijelentette, hogy október elseje után, a clawback-adó bevezetését követően is lesz orvosság a gyógyszertárakban. A tárcavezető nem hisz azoknak a nyilatkozatoknak, melyek szerint a gyártók nem szállítanak majd gyógyszereket.
Az egészségügyi tárcavezetőt tegnap meghallgatta a képviselőház gazdasági bizottsága, elsősorban a minisztersége alatt beterjesztendő törvénytervezetekről kérdezték. A képviselők érdeklődtek a clawback-adóról is. "Ezt az adót az egészségügyi minisztérium, a pénzügyminisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kezdeményezte, konzultáltak a gyártókkal is, és az összes lehetséges rossz közül ez volt a legkevésbé bírált" – mondta el Ritli, aki ismertette, hogy 40 típusú clawbackből a legmegfelelőbbet választották ki. Kifejtette azt is, hogy ez az adó "árnyalható", és van szabályozó hatása. "Ezzel a szabályozással visszaszerezhetik az Adó- és Pénzügyi Hivataltól a rendelet megjelenése előtti tartozásokat" – fogalmazott Ritli. Utalt a kórházi ágyak számának csökkentésére is. A világon mindenütt alkalmazzák, és itthon azért zártak be kórházakat, mert nem feleltek meg az előírásoknak. "Csak illúzió, hogy kórházak voltak. Egy épület még nem jelent kórházat" – tette hozzá.
A rendszer 2012-es finanszírozásával kapcsolatosan a miniszter elmondta: a tárca és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakemberei kiszámították, hogy 19 milliárd lejre lenne szükség, a családorvosi ellátásra pedig jelentősen nagyobb összeget különíthetnének el. "Ez lenne a szükséges minimális összeg, mivel régóta jelentős a deficit. A mi tervezetünkben négyszázalékos globális növekedés szerepel, a családorvosok esetében tizenöt százalékos növekedésre lenne szükség, és ezt a kórházaktól vonnánk el. A családorvosok ma hat százalékot kapnak" – sorolta Ritli.
Az egészségügyi igazgatóságok decentralizációjáról folytatják a tárgyalásokat. "Én nem vagyok az egészségügyi rendszer végtelenségig történő decentralizációjának híve, mert a közegészségügynek igen fegyelmezetten kell működnie. Nem hiszem például, hogy a megelőzést nagyon-nagyon lehetne decentralizálni. Figyelnünk kell arra, hogy az egészségügyi igazgatóságok milyen részeit adjuk át az önkormányzatoknak. A megelőzésnél vasfegyelemre van szükség. Nem lehet rábízni a helyi vagy regionális opciókra" – mondta a miniszter.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár minisztériumnak való alárendeltségéről így nyilatkozott: "Bízom benne, mert nagyon jó szakértői csapatot találtam ott. Az érdekeink azonosak. Meg kell egyeznünk két-három stratégiai kérdésről, ilyen a családorvosi ellátás, az országos ágyprogram, az országos egészségügyi programok."
Arra a kérdésre, hogy milyen egészségügyi tervezetek szerepelnek a kormány asztalán, Ritli elmondta, az egyik az ellenőrzött humán szaporulat törvénye, a másik az élelmiszer-kiegészítők gyártására, behozatalára és forgalmazására vonatkozó jogszabály, van egy tervezet, amely a kiegészítő és alternatív orvosi szolgáltatásokra vonatkozó törvényt módosítja, egy másik pedig a pszichotrop anyagok és növények besorolására vonatkozó törvényt.
"Egy célkitűzésemet mindenképpen szeretném megvalósítani mandátumom ideje alatt: a rákszűrést, főként a méhnyakrák szűrését, ami a legkönnyebben megvalósítható. Országos lefedettséget szeretnénk, körülbelül hatmillió nőt megvizsgálni háromévente, ötévente koruk függvényében. Évente 1–1,5 millió asszonynál kellene elvégezni a szűrést, ma 300 000 ilyen vizsgálatra vagyunk felkészülve" – mondta Ritli László.
