Nemcsak gazdasági szempontból, de törvényalkotás terén sem bízik jelentős eredményekben. Nem látja esélyét az alkotmánymódosításnak (ugyanazokat az RMDSZ-es javaslatokat fogalmazta meg, mint egy héttel korábban Márton Árpád képviselő), és nem tartja valószínűnek, hogy bármi lesz a kisebbségi törvényből vagy a közigaz­gatási átszervezésből. Albert Álmos úgy tudja, újabb felelősségvállalásra készül a kormány, ezúttal egy összetett csomagot kíván vita nélkül átvinni, s a választási törvény és az összevont voksolást lehetővé tevő jogszabály módosítása mellett talán ebbe kerülne csatolt áruként a kisebbségi törvény is. Erről azonban egyelőre csak szóbeszéd szintjén hallani, s azt is rebesgetik, lehet a régiósítás, a közigazgatási átszervezés is ugyanebbe a csomagba kerül­ne – mondta Albert Álmos, aki szerint ez utóbbi bármilyen formában csak alkotmánymódosítással megvalósítható.
Az európai alapokért felelős új minisztérium szerepe nem egyértelmű egyelőre, az új tárcavezetőnek a brüsszeli intézményekkel kell tartania majd a kapcsolatot, ám ahhoz, hogy eredményesebb legyen az EU-s pénzek lehívása (a Románia rendelkezésére álló összeg húsz százalékára nyújtottak be pályázatot, kb. tíz százalék el is nyerte a támogatást, de eddig csak 1,5 százalékra kötötték meg a finanszírozási szerződést). Albert Álmos szerint szabadabb kezet kellene adni a helyi hatóságoknak, a kormánynak hagynia kellene, aki tudja, vigye a pénzt, nem azt néznie, ki milyen politikai színezetű a pályázók közül.
A szociális támogatások törvénye a szenátus előtt, az ellenzék akadályozni próbálja elfogadását annak ellenére, hogy több mint ötven módosítójavaslatukból huszonhatot beiktattak a jogszabályba. Albert Álmos szerint ez egy európai minta alapján elkészült kerettörvény, amely ha más országokban működik, nincs amiért ne működne Romániában. Ha a szenátus nem dönt, október másodikán a jogszabály hallgatólagosan elfogadottnak tekinthető, és átkerül a képviselőházba.