A sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó, illetve a kiadóvezető Kisgyörgy Tamás, valamint helytörténész munkatársa, Demeter Lajos mintha a sepsiszentgyörgyi Ex Libris Könyvesház (Olt utca 7/A) megnyitásához pászították volna, "piacra dobták" az Életem, Háromszék albumsorozat első, Boldog békeidők című kötetét, amely a címet értelmező borítószövegben a nagy formátumú könyv témáját és tárgyát az Emlékképek a XIX–XX. századból az 1848–49-es szabadságharctól Szarajevóig kiemelt mondattal jelöli-magyarázza.
A 370 oldalnyi szöveg és az albumba szerkesztett közel ezer archív fotó önmagában is monumentális alkotást sejtet, amelyet Egyed Ákos akadémikus a kiadvány előszavában szemléletesen "fénnyel írott történelemként" értelmez. Az album méreteivel Potsa József egykori háromszéki főispánnak a magyar millennium tiszteletére kiadott Háromszék vármegye kötetére emlékeztet. De mintegy folytatása az Orbán Balázs A Székelyföld leírásának és kiegészítője a Váradi Péter Pál–Lőwey Lilla szerzőpáros Székelyföld képi autonómiája című kötetének.
Az album páratlanul értékes képi és írásos lenyomata összefoglalása a térség háromnegyed százados gazdasági-társadalmi átalakulásának. A magyar közemlékezet legmarkánsabb XIX. századi közösségi élménye az 1848/49-es szabadságharc és forradalom, különösen Háromszéken, ahol az ellenállás kibontakozását és végső eredményeit tekintve a társadalom önszerveződése a történelem során a legmagasabb szintet érte el.
A Demeter–Kisgyörgy képes-szöveges krónika ezzel a történelmi "csomóponttal" dobbant, s a továbbiakban a háromszéki ellenállás történetét végighúzza a "boldog békeidőkön" az első világháború kezdetéig oly módon, hogy a térség Kossuth melletti kitartása a Deák-féle kiegyezéssel összefonódik, ahogyan ez a valóságban is megtörtént. Ezzel az írásos és képi korrajzzal Háromszék polgárosodásának kiteljesítését az általunk eddig ismert irodalomban a legadatoltabban, a könyvben idézett korabeli szövegek és a mai kommentárok révén a teljességre törekedve ragadják meg.
Itt most csak utalunk arra, hogy a sokat kommentált anyanyelvű történelem- és földrajzoktatásban, a felnőtt-továbbképzésben az Életem, Háromszék olyan nélkülözhetetlen segédeszköz, amely ebből a státusból főeszközzé, forráskiadvánnyá lép elő. A nagyon alapos szerkesztői munka azt is biztosítja, hogy a lapszéleken futtatott kronológia a világ gazdasági-politikai-kulturális változásaihoz illessze a székelyföldi történéseket, hisz ez a pólus mindig is egymással kölcsönhatásban állt.
Az album tulajdonképpen Székelyföld autonómiájának történelmi gyökereit is kitapogatja és feltárja.
A kiadvány másfél évtizedes aprólékos gyűjtő- és szervezőmunka megkoronázása. Kisgyörgy Tamás könyvkiadó vállalkozása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünneplésére és emlékére falinaptárakat szerkesztett. Ehhez lapunk révén történelmi témájú és ihletésű családi fotókat kért az olvasóktól. Néhány fotóra számítottak, s a felhívás felhajtóereje a lapban közzétett fotók révén akkora lett, hogy több ezer, fiókokban rejtegetett, féltve őrzött archív felvétel került elő. Jelenleg a beküldött fényképek száma megközelíti a négyezret. Vannak gyűjtők, akik önzetlenül bocsátották a Charta Kiadó rendelkezésére a birtokukban lévő anyagot. Ezekből a fotókból közel ezer került be az Életem, Háromszék I. kötetébe. A II. kötet a tervek szerint az 1914 utáni háromszéki "fénnyel írott történelmet" taglalja, de az is megtörténhet, hogy a hatalmas anyagot 1939-cel le kell zárni, és távlatilag egy III. kötet kiadása is lehetséges.
Az album a Charta Könyvkiadó és Kovászna Megye Művelődési Központjának közös kiadói programjában jelent meg a Communitas Alapítvány támogatásával.
