Várhatóan már a közeljövőben véglegesen megoldódik a szlovákiai magyar helységnevek évtizedek óta húzódó ügye.
A szlovák kormány magyar helységnévbizottsága összeállította a dél-szlovákiai, magyarok is lakta települések hivatalos magyar névlistáját, amelyet kormányrendeletben hirdetnek ki – közölte Orosz Örs, a szlovákiai magyar civil szervezeteket tömörítő Kerekasztal (SZMK) szakértője.
Ez a testület azért alakult, hogy lezárjon egy tulajdonképpen kilencven éve húzódó és tizenhét éve megoldatlan problémakört, amelyet a dél-szlovákiai magyar települések helységnevei alkotnak – jegyezte meg a szakértő. A dél-szlovákiai magyar helységnevek hivatalos jegyzékét a helységnévtábla-törvény mellékleteként adták ki 1994-ben. Az akkori jegyzék nagyon hézagos, vitatható, tele van helyesírási és más hibákkal is.
A négypárti szlovák kormánykoalíció által a kisebbségi nyelvhasználati törvényben eszközölt módosítások valamivel több, mint ötszáz dél-szlovákiai településre vonatkoznak. Ennek nagyjából egyötödét, valamivel több, mint száz település elnevezését minősíthetjük problémásnak – jegyezte meg Orosz, és kifejtette, a gondnak nagyjából öt alcsoportja van.
Az első csoportot azok a települések alkotják, amelyeket a múltban – többnyire a második világháború után – szlovák történelmi személyiségekről neveztek el, s amelyeknek újabban nem volt hivatalos magyar nevük. Ilyen például Stúrovo (Párkány), Hurbanovo (Ógyalla) vagy Kolárovo (Gúta) esete. Itt nem volt sok munka, egész egyszerűen a magyar megnevezéseket pótolták. Korábban a szlovák államhatalom mereven elzárkózott attól, hogy ezeknek a településeknek hivatalos magyar nevük is legyen.
A második csoportot azok a településnevek alkotják, amelyekről az 1994-es jegyzék egyszerűen megfeledkezik. Ilyen például Nagyhind vagy Bábindal. A harmadik nagy csoport azoké a településeké, amelyek magyar neve hibás helyesírással került be a jegyzékbe. A negyedik csoportban olyan településeket találunk, amelyek különböző neveken ismertek az utóbbi évszázadban. Az ötödik s egyben legnehezebb kategóriát az összeolvadással és egyesítéssel létrejött települések jelentették. Tipikus példa Mikolcsány és Nánás esete Gömörben. Ezt a két falut 1964-ben egyesítették Gemersky Sad néven, ami tükörfordításban Gömörliget, s ez került be a ’94-es törvénybe. Ennek ellenére a név nem gyökerezett meg a köztudatban, s mindkét település lakossága a régi nevét használja. Ezekben az esetekben a régi neveket felhasználva a magyar helységnévadás szabályai szerint új helységnevet alkottak, jelen esetben Nánásmikolcsány mellett döntöttek.
Szlovákiában összesen 656 település esetében kétnyelvű megnevezésre van szükség. Hivatalos magyar neve a törvény szerint 512 településnek lesz. A részben ruszinok, ukránok, romák és németek lakta települések hivatalos kisebbségi neveit szintén szakértők állítják össze. A kormány a szükséges rendeletet még most ősszel megvitatja és kiadja. A települések kisebbségi elnevezéseinek használata a jövő év közepétől lesz hivatalos.
