Politikai párbeszédre szólította fel Koszovó ügyében az összes érintett felet a NATO főtitkára. Tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől és a gyújtó hangú nyilatkozatoktól – kérte Anders Fogh Rasmussen a szerbektől és a koszovói albánoktól egyaránt.
Egyúttal hangsúlyozta: a NATO vezette, KFOR nemzetközi katonai erő azért van jelen Koszovóban, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül biztonságos körülményeket biztosítson Koszovó minden lakosának.
Júliusban Koszovó kísérletet tett arra, hogy kiterjessze saját vámszerveinek jelenlétét az Észak-Koszovó és Szerbia közötti határ egyes átkelőire. A felháborodott helyi szerb lakosok ez ellen erőszakkal felléptek, és az összetűzésekben életét vesztette egy koszovói rendőr. Akkor a koszovói vámosokat visszavonták, ám azok szeptember végén ismét megjelentek a határon, immár az uniós rendőri erő, az EULEX-, valamint a KFOR-katonák fedezete mellett. Szeptember 27-én fegyveres incidens robbant ki a KFOR és a szerbek között, s mindkét oldalon többen megsebesültek. A KFOR és az EULEX szélsőséges szerbeket vádolt az erőszakcselekmények kiprovokálásával.
A NATO-erők mindig a szükséges minimális erőt fogják alkalmazni, de joguk van az önvédelemhez. Ehhez folyamodtak szeptember 27-én is – mondta Rasmussen, aki szerint további vizsgálatokra – amit egyébként a szerbek követelnek – nincs szükség az ügyben.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a KFOR-katonák csak a harmadik reagálási szintet jelentik a koszovói biztonság fenntartásában. Kisebb veszélyhelyzet esetén a koszovói rendőrség dolga a fellépés, ezt meghaladó súlyú ügyekben az EULEX-é – mondta. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt napokban a KFOR kénytelen volt első számú reagáló féllé előlépni, de az atlanti szövetség vezette nemzetközi katonai erő, amint teheti, újra háttérbe vonul majd – tette hozzá.
NATO-diplomaták eközben azt mondják, hogy az észak-atlanti szervezet elhalasztja a KFOR fokozatos létszámcsökkentésének újabb, idén őszre tervezett szakaszát.
