Az aradi vértanúk emlékére Erdély-szerte megemlékezéseket tartottak. Aradon a felszólaló magyar és román politikusok az összefogás és a magyar nemzethez való tartozás felvállalásának fontosságát hangsúlyozták.
Marosvásárhelyen az együtt emlékező magyar szervezetek szónokai azt emelték ki: az aradi vértanúk üzenete különösen időszerű a romániai magyarság számára most, amikor a romániai magyar egyetemi oktatás terén korlátozni akarják a magyarság jogait. Ez utóbbi helyszínen a megemlékezést tiltakozással kötötték egybe: Tőkés László felhívására a résztvevők az orvosi egyetem elé vonultak, követelve az önálló magyar tagozat létrehozását.
Az aradi megemlékezések a belvárosi katolikus templomban kezdődtek, ahol Marton József pápai prelátus, kolozsvári teológiaprofesszor a Tízparancsolaton keresztül mutatta be, hogy hitük segítségével miként maradhattak belsőleg szabadok az aradi tizenhármak. "Életküzdelmünkben mi is tanuljunk az aradi hősöktől" – fogalmazott. A templomi megemlékezést az 1848–49-es szabadságharc kivégzett tábornokainak vesztőhelyénél koszorúzás követte, a megemlékezéssorozat az aradi Szabadság-szobornál zárult. Soltész Miklós magyarországi szociális, család- és ifjúságügyi államtitkár az aradi vértanúk példamutatása kapcsán a magyar nemzethez való tartozás fontosságát hangsúlyozta, utalva az október 21-től 31-ig tartó népszámlálásra. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében ugyancsak az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Marosvásárhelyen az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt közös rendezvényen emlékezett meg a kivégzett tábornokokról. Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester hangsúlyozta: az aradi hősök annak idején a fő célért, a nemzet megmaradásáért adták életüket, s ezzel példát mutatnak és erőt adnak a mai küzdelmekhez. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy a romániai magyar felsőoktatásban még mindig harcolni kell a magyarság jogaiért.
Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi arra, hogy mindig kiálljon a szabadság mellett. Utalt 1956-ra, de elsősorban az 1989-es romániai eseményekre. Ez utóbbinak a szellemiségét még mindig meg kell védeni, most éppen a magyar felsőoktatásban – fűzte hozzá. "Ne hagyjuk, hogy a magyar felsőoktatás ügye áldozatául essen a tovább élő nacionálkommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának" – hangsúlyozta az EMNT elnöke. Tőkés az idén életbe lépett oktatási törvény félremagyarázásának nevezte, hogy a MOGYE szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva korlátozza a magyarság jogait. Mint mondta, az igazi autonómia nem jelenthet jogfosztást.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felelevenítette a két évtizeddel ezelőtti véres eseményeket, megállapítva, hogy a marosvásárhelyiek maguk is megszenvedtek a demokráciáért. Felhívta a figyelmet: ha az RMDSZ nem lenne a parlamentben és a kormányban, nem születhetett volna meg az oktatási törvény. Meg kell találni az összefogás módját, mert ha ez sikerül, akkor győzni lehet azok fölött, akik a magyar közösség ellen akarnak fellépni – mondta.
A megjelentek között 1500 piros, fehér és sárga szegfűt osztottak ki. A résztvevők az egyetem épülete elé vonultak, és a virágokat az intézmény kerítésére tűzték, a sárga szegfűt a román oktatás, a fehéret a magyar oktatás, a pirosat pedig a szabadságért kiontott vér jelképeként.
Minisztériumi felszólítás
Az oktatási minisztérium hivatalos átiratban kérte a MOGYE vezetőségétől, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget az egyetemi chartában – áll az RMDSZ tegnapi közleményében. Markó Béla miniszterelnök-helyettes hivatalának tájékoztatása szerint a kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ennek megalapításához szükséges különálló intézetek létrehozását. Az átirat előírja a charta 39. cikkelyének újrafogalmazását, amely a tárca szerint úgy rendelkezne, hogy az egyetemnek önálló tagozatokból álló struktúrát kell létrehoznia. Emellett olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását. Javasolja továbbá, hogy szögezzék le: az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelven zajlik.