Márton Árpád csíkszeredai festőművész "életműszeletét" bemutató kiállítás nyílt tegnap este a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban, ebből az alkalomból a napokban hetvenegyedik évét betöltött alkotót is köszöntötték tisztelői, egykori tanítványai.
A rendezvény házigazdája, Sántha Imre Géza az elmúlt fél évszázad erdélyi képzőművészetének, festészetének jeles alkotójaként, művészeti szervezőként, hiteles pedagógusként köszöntötte Márton Árpádot. Szücs György művészettörténész, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese tárlatnyitó beszédében megjegyezte, Márton Árpád önálló nyelvezettel, elemekkel és tematikával rendelkező festőművész, képi világa, nyelvezete vizuális köznyelvbe illeszkedik, képeiről Nagy Imre, Nagy Albert és Finta Edit munkái is eszünkbe jutnak. Az embert középpontba állító művészetről van szó, Márton Árpád mindig a közösségnek akart alkotni, minden alkalmat megragadott, hogy személyesen is közösségben dolgozzék – hangsúlyozta Szücs György. Banner Zoltán Márton Árpád életművét összegző könyvét a Pallas Akadémia Könyvkiadó jelentette meg, a szerző hiányában azt Sarány István ismertette, majd Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója köszöntötte az ünnepeltet, megjegyezve, Márton Árpád követendő művészi habitust mintáz. Végül a csíkszeredai festőművész szólt, első sepsiszentgyörgyi kiállításán kijelentve, mindig arra vágyott, hogy itt állíthasson ki, mert emberileg nagyon sokat kapott Háromszéktől, majd Márton Árpád e szavakkal búcsúzott: íme, ezt hoztam, ennyi van...