Jelenleg hat szakosztállyal működik Nemes Áron irányításával a tizenöt tagú tanári, edzői kar (tizennégy címzetes tanár és egy edző). A hat sportágból három sportjáték, három pedig egyéni sport. Ennek következtében a sportklub tevékenysége naptári évre (újévtől szilveszterig) és sport­évre (őszi-tavaszi idény) tagolódik. Éppen ezért nem bocsátkozunk az eredmények részletezésére, annyit azért elmondunk, hogy ez év első felében (tehát az első félévben) az Iskolás Sport­klub sportolói az atléták, birkózók és tornászok közreműködésével az országos bajnokságokon szereztek 7 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérmet, Blázer Imola részt vett a Gyermek Világ­játékokon (nem világbajnokságon!) két kosárlabdázó – Sinka Aba és Szabó Nor­bert – is az U15-ös válogatott keret tagja lett.
Szeptemberben elkezdődött az új tanév, sporttéren az új sportév (a sportjátékoknak), és folytatódik az egyéni sportágak 2011-es bajnoki versenysorozata. A cél itt is, ott is az egyre jobb teljesítmény elérése. Ez csak természetes, logikus, ha így jobb. Na de nézzük, kikre és milyen körülményekre szabott ez a cél.
– Maradt a tavalyi hat szakosztályunk – kezdi a Sportklub bemutatását Nemes Áron –, és ábécésorrendben kezdem is a felsorolásukat. Atlétika – három edző-tanár – Kövér Sándor, Mircea Buhlea és Révész Katalin – 62 gyerekkel foglalkozik a gyerek korosztálytól fel egészen az ifjúsági I-ig. Az edzéslehetőségek adottak kint, az MSC-stadion műanyag borítású pályáján. Az atlétika egész palettáján – sprint, közép-, hosszú táv, gát, ugrás, dobás – mozognak a tanulók. Gond csak télen adódik, amikor kint nem lehet edzeni. Az eredmények alapján kétségtelenül a legjobb szakosztályunk egyike. Blázer Imola, Cosmin Trofin, Teodora Cucu, Bitai Hunor, hogy néhány nevet is említsek, nemcsak a megye határain belül, hanem országos, sőt, nemzetközi szinten is eredményesen képviselték színeinket. Birkózás – a másik eredményes sportágunk. Kertész Dávid és Hatos Péter irányítja az 54 birkózótehetség (fiú és leány) felkészítését a Kós Károly Iskolaközpont termében a gyerek korosztálytól fel egészen az ifi II-ig. Hogy a legeredményesebbeket említsem: Incze Kriszta, Tatár Andrea, Kal­ló Kármen, Claudia Sidor, Georgiana Şerban, Páll Tün­de, Biró Erzsébet, Ardelean György, Dragoş Pancescu... Ha valami közbe nem jön, Incze és Tatár a korosztályos Európa-bajnokságon is elindul. A szakosztály gazdag kapcsolatrendszerrel dolgozik, s ez lehetővé teszi a nagy versenylehetőséget. A rendezvények közül, melyeken szőnyegre léptek – kiemelném a korondi Lőrincz Márton, a székelyudvarhelyi Verestói Tibor, a marosvásárhelyi Edzők emlékversenyét, a brassói, onyesti, zetelaki, lupényi, székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi Barátság Kupa-vetélkedőket. Torna – a generációváltást követően – kimentek a "nagy öregek", élükön Vlej Zsomborral – ma Bende József és Dobolyi Gyula foglalkozik 38 tor­nászígérettel, edzései­ket a Mikes Kelemen Líceum nem túl méretezett, egyébként jól felszerelt tornatermében tartják. Saj­nos, munkájukat egy váratlan baleset – Dobolyi ugyanis edzés közben megsérült, operálni kellett, s most gyógyulóban – megzavarta, na de így is reménykedve készülnek a bajnoki év véghajrájára, melyen a III. kategóriás Pakucs Tamás képviseli majd a várost, a megyét. Kézilabda – a legnépesebb sportjátékunk, 132 játékost számlál, velük négy tanár foglalkozik: Kovács István a gyerek korosztályú leányokkal, Szerző Árpád az ifi II-es és III-as leányokkal, Bálint Attila az ifjúsági II-es és III-as fiúkkal, Vida Attila pedig az ifi I-es fiúkkal. "Székhelyük" a Szabó Kati Sportcsarnok mögötti új sportterem, itt edzenek, itt mérkőznek a nagyon kemény játékfelületen. A tavaszi éremszerzés elmaradt, a korosztályos válogatottság is, így aztán az a terv, hogy Szerző két együttese a most indult bajnokság végét az országos döntő mezőnyé­ben zárja. Nem lesz könnyű, hiszen egy nagyon kedvezőtlen csoportba került például az ifi II-es csapat – három ploieşti-i és brassói csapat társaságában kell kiharcolnia a továbbjutást. Szerző egyébként besegít a ASCS Bobowling A-osztályos csapat munkájába is. A jó szereplés egyébként mindenik korosztály feladata, kivétel nélkül. A végén hadd mondjam el, nem elegendő a sportteremben számukra biztosított idő és pozíció. Kosárlabda – a 74 kosárlabdázóval két tanár – Váncsa Katalin és Nemes Áron – foglalkozik, Katalin az U13-as, U14-es, U15-ös korosztályú leányokkal, én pedig az U13-as és U15-ös fiúkkal. Edzéseinket a Mikes-líceum és a Mihai Viteazul Főgimná­zium sporttermében tartjuk, itt játsszuk mérkőzéseinket. Öt csapatunk szerepel az országos bajnokságokban. Teremgondokkal küszködünk. A Székely Mikó Kollégium a régi tornaterem lebontása előtt megígérte, hogy lesz helyünk az új sporttermében is. Nagyon szeretnénk, ha betartaná ígéretét, s biztosítaná a régi pozícióinkat. Ne feledjük, a Mikó bölcsője volt a város kosárlabdasportjának, maradjon a jövőben is az. Rá­adásul ne feledjük el azt se, hogy a Mikóban született a fennállásának 50. évfordulóját megünneplő Sportiskola is. Labdarúgás – 73 focistát számlál a Siklódi Ferenc és Karácsony József irányításával működő szakosztály. Az idén nem indulnak az országos bajnokságokban, gondolok itt az A- és B-kategóriára, de Karácsony gyerekei rajtolnak a C- és D-divízióban. Siklódi és tanítványai teljes erőbedobással részt vesznek az újonnan megalakult Olt Sportklub munkájában. A labdarúgóedzések helyszíne az MSC-stadion.
– A pályagondokat megismertük, hogy áll a Sportklub az egyéb felszerelésekkel?
– Nem titok, kezdenek jelentkezni a felszerelési gondok, s ez érthető is, hiszen a 2006-ban kapott pénzre vásárolt dolgok elhasználódtak, egy részüket kikezdte az idő foga is. Előrelépést jelent viszont, hogy kaptunk két kis buszt, és az év folyamán sikerült kispórolnunk egy kevés kalóriapénzt is a sportolóinknak. És még valami: úgy tűnik, megmozdult a Kisstadion újjáépítési ügye is. Igaz, itt csak két sportág – a torna és a birkózás – kap majd helyet, a többi marad a gondokkal.
– Ebben a szorult gazdasági helyzetben mégiscsak ügyességetekre vall, hogy sikerült megőriznetek a hat szakosztályt.
– Maradjunk a ténynél, hogy állnak. Hogy meddig, nem tudni. Az viszont kezd kirajzolódni, hogy a jövő meghatározója a teljesítmény lesz. Azok a szakosztályok, melyek nem lesznek teljesítményképesek, átalakulnak. Hogy hogyan, még nem tudom. Na de addig is hadd mondjam el, felkerestem a megyei tanacs képviselőit, hogy a Sportiskola tulajdonába adjanak egy lehetséges edzőtáborra alkalmas épületet, tekintve, hogy félévente eléggé jelentős összegeket költünk felkészülésre. Pozitív hozzáállást tapasztaltam, elképzelhető, hogy valamelyik diáktábor a mi birtokunkba kerül. Ehhez még hadd fűzzek hozzá annyit, hogy a minisztérium a 2011–2012-es évre kibocsátott eligazító körlevele szerint a sportiskoláknál az eredményes munka alapfeltételeként a saját sportbázis léte szerepel az első pontnál. Szeretném, ha erre odafigyelnének az illetékesek.
– Pénzügyileg kik az Iskolás Sportklub támogatói?
– A tanfelügyelőség és pályázati rendszeren keresztül a megyei és a városi tanács. Végül hadd tolmácsoljam a lapon keresztül is köszönetünket a minket sporttermekkel támogató iskoláknak.