Az éghajlati előrejelzéseket különböző kétéltűek földrajzi elterjedésével vetették össze amerikai kutatók, és lehangoló eredményre jutottak: a gyors hőmérséklet-ingadozások ugyanis megakadályozhatják egyes állatok vonulását, így azok akár ki is pusztulhatnak.
Regan Early és Dov Sax, a Brown Egyetem kutatói megpróbálták megjósolni, hogyan változnak a következő évszázad során egyes fajok elterjedési területei. Az éghajlati modelleket az Egyesült Államok nyugati részén élő béka-, gőte- és szalamandrafajok elterjedésével és tűrőképességével kombinálták. Eredetileg csak a városok akadályként való megjelenésével számoltak az állatok vándorlásánál, ám most arra kellett rádöbbenniük, hogy már a rövid távú éghajlat-ingadozások is elegendőek, hogy megállítsák egy faj vonulását az ideális élőhely felé, ezáltal pedig kihalásra ítéljék őket. Eredményeiket az Ecology Letters szaklapban publikálták a BBC hírportáljának ismertetése szerint (www.bbc.co.uk). Jelenleg a tizenöt tanulmányozott kétéltűfaj egyike sem veszélyeztetett, az elkövetkező száz év során azonban több mint felük várhatóan kipusztul vagy a kihalás szélére sodródik a klímaváltozások révén. A túlélés nagyban függ a faj vonulási sebességétől és tűrőképességétől. Míg például a sárgalábú béka (Rana boylii) az éghajlati szélsőségek ellenére képes lesz elérni új élőhelyeit, a kaliforniai gőte nem lesz ilyen sikeres a Központi-völgyön (Central Valley) való átjutásban. Így annak ellenére, hogy a jövőben is bőven akadna alkalmas élőhely számára, fennmaradása kérdéses, mivel a hőmérséklet-ingadozások újra meg újra visszavonulásra késztetik – magyarázta Early. A vándorlás teljesítése tehát attól is függ, hogy az állat mennyire képes elviselni az ideálistól eltérő körülményeket útja során. A kutatók szerint eredményeik globálisan értelmezhetők, tehát világszerte hasonló sorsa számíthatnak a kétéltűek, sőt a kisemlősök, rovarok és növények is.
A kutatás segíthet annak eldöntésében, hogy beavatkozzon-e az ember az éghajlatváltozás által veszélyeztetett fajok vándorlásába azok áthelyezésével. Ez veszélyeket is rejt, hiszen nem jósolható meg előre, hogyan reagál egy ökoszisztéma egy idegen faj hirtelen megjelenésére. A jelenlegi eredmények azonban alátámasztják, hogy egyes esetekben a biológiai sokféleség megőrzése múlhat az ember közreműködésén, amely így létjogosultságot nyerhet.
