A megkésve önállósult Árkos arculatának változását, új arcát igyekszünk bemutatni. Mert tagadhatatlan, gyors iramban fejlődik és alakul a köz­ség, s e sorok írója, akit gyerekkori emlékei is ide fűznek, látja, hogy itt az is korszerűbb, az is szebb, ami nem az utóbbi húsz esztendő szüleménye. Árkos a peremvárosi, szuburbánus településarc kialakulásának útját járja.

Fogy a távolság
Sepsiszentgyörgy felől, délkeleti irányból új lakónegyed épül, Kossuth Lajosról nevezik el. Fogy a város és a vidéki település közötti távolság. Itt diákkoromban térdig érő hóban gyalogoltunk a város felé, farkasordító hideg volt, pusztaság. Ahol valaha sáros, poros, kavicsos út kanyargott, tenyérsima aszfaltszőnyeg. A helynevek a régiek maradtak. Melléjük újakat alkot a nép. Az út menti Budai Domokos-almafák is a régiek, de a Kökönyes tövétől eldózerolták az öreg kavicsbányát, s ki emlékszik már arra, hogy ez őslénytani lelőhely, a kavicsrétegből őstulok és ősszarvas maradványai kerültek napvilágra? Ott, ahol Szentkereszti báró vízimalma döröszkölt – a Döröszkölőnél –, a piacos árkosi zöldségféléket termelik. Az út mellett erőgépek dolgoznak a közművesítésen. S mert az ivóvízhálózat gyakorlatilag elkészült, s a kanális-rendszernek is háromnegyede, úgy dolgoznak, hogy az aszfaltot ne bántsák. Átellenben, ahol Benkő úr csűrje állt, híre-hamva semmilyen építkezésnek, át a Szá­razpataki útig ontotta a televény minden idők legszebb és leggazdagabb krumplitermését. Pincehelyben (valamikor ott feküdt a falu) sem az egykori téesz képe fogad: elektronikus vezérléssel gyűl ciszternákba a tej, odébb pedig bepillanthatunk a Spicom cég ultramodern sütőipari egységébe. Ott, ahol a falu egykori gótikus ősi temploma állott, Szentegyháza tetején figyelmeztető tábla jelzi, hogy emlékhely. Nagy és új faragott székely kapu mutatja a falu szélén, hogy itt székelymagyarok laknak. Kovácsoltvas kapun lépünk be a temetőkertbe. Bálint Zoltán, az "árkosi múzeumos" már elkészítette térképét is, hadd tudja meg mindenki, hol vannak a falu jeleseinek síremlékei, sírhantjai, hol nyugszik például Kiss Mihály unitárius esperes, Kriza János munkatársa. A temető sem olyan, mint régen. Egyre fogy a régi vágású, virágmintás cserelői homokkövekből faragott sírkő, Veress Danel dédnagyapám volt a falu kőfaragója. Kopjafássá lesz maholnap a temető, ahol faragott sírjelre már a legöregebbek sem emlékeznek. A helybeliek még a régi nevén emlegetik gyerekkorom utcáit, a névadó bizottság új neveket adott. Örömmel hallottuk, hogy utcanevek örökítik meg egy sor jeles helybeli személyiség emlékét, a hangszerkészítő Duka Jánosét, a negyvennyolcas Ütő Dánielét, Benkő Árpádét, a néptanító Tegző Sámuelét és sok másét.
Az északi faluszélen is merőben más kép fogad. Émájnak mondják ezt a helyet a helybeliek. Igazából Éhmáj, mert a Falupatakának északi teraszorma déli kitettségű volt, vízben szegény, gyepjét a leghamarabb pergelte ki a Nap: rá volt éhezve a vízre! Az Émájra rúgó kertek egyikében-másikában hétvégi házak épültek, s túl a betonúton, dobásnyira holdbéli táj fogad: ameddig a szem ellát, az egykori felszíni szénbánya hatalmas ürege. A jövőben százak és ezrek üdülését szolgáló mélyedésben már kéklik a víztükör, s ha fúj a szél, fodrozza a mesterséges tó vizét. A munka a végéhez közeledik. A községvezetés várja, hogy visszakapja a tó körüli területeit, és alapos elemzés után birtokba tudják helyezni azokat, akik visszakérték ősi jussukat. Vannak már, akik azt találgatják, hogy vajon milyen magas lesz majd egy-két év múlva ott egy-egy házhelynyi telek ára. Gyönyörű hely, az északra nyíló ablakból kitekintve látni lehet a tavat, tovább a Nagy-Csomád vulkáni kúpjában, a Dél-Hargita nyúlványaiban gyönyörködhet majd a fészekrakó.

Új-Árkos?
Az, amit napnyugat felől látni, mondhatni, egyedi. Egymás után sorakoznak a legmutatósabb új családi házak. Többnyire ide telepedett fiatal családok építtették. Van, aki a Fészekrakók csoportjába tartozik, így nevezik a faluban azokat, akik ott vásároltak vagy építettek maguknak lakóházat. S mert Árkos régi futballpályáját visszaszolgáltatták az igénylőknek, itt, a Sikó-hegy előterében új, nagy pályát teremtett a sportolni akaró fiatalságnak az önkormányzat, mellette műgyepes borítású kis labdarúgópálya épül. Multifunkcionális lesz – mondták örömmel –, mert tenisz, kosárlabda és még ki tudja, milyen sport gyakorlására alkalmas. Kivitelezője az Ifcor Rt., s ha minden a tervek szerint halad, 2012 januárjában birtokba vehetik a sportkedvelők.
Nagyarányú munkálatokkal, erőgépekkel tüntetik el a terjedelmes, falu közeli szeméttárolót, ahová többnyire ipari hulladék jutott. Nagy kiterjedésű, ökologikus szeméttároló épül Ferencz-árka fejének övezetében, ahol fóliákkal takarják a billenőládás kocsikkal odaszállított szemetet. Az egész térségben, ahol az egykori bányakitermelés hatalmas földszóró gépei működtek, s azon a területen is, ahonnan a meddőt visszahordták a tónak helyet adó bányaüregbe, erőgépek terítik-simítják el a termőföldet, újabb földterületek kerülnek hamarosan vissza az önkormányzat tulajdonába, hogy több mint két évtized eltelte után azok is földhöz juthassanak, akik váltig hajtogatják: adósuk a községi földosztó bizottság. Itt a Szatmár megyei Avasfelsőfalu egyik mamutcégének gépei dolgoznak a gazdasági minisztérium tervezetének kivitelezésén, mely a kőröspataki bánya bezárását és a körzetébe tartozó táj és terület teljes ökologizálását tűzte ki célul még 2002-ben. Korszerű része épül itt Árkosnak. Új-Árkosról, nevezzük így, a Sikó-hegy lábától, mely a sepsiszentgyörgyi reformátussá vált nagybölöni Sikó család birtoka volt, de még inkább Szakadát-pusztájának oldalából a maga teljességében bontakozik ki a Szépmező, az alsó-háromszéki róna. Délkeleti irányban a Debren-tető takarja el a megyeszékhely házait, s az árkosi kicsi Bánya-tó előterében feltűnik a történelmi szentgyörgyi Kerek­erdő egyre ritkuló hatalmas tölgyfáival.

Növekvő népesség, ezer tennivaló
– Ide még csak egy kiváló borvízforrás kívánkozna, hogy teljes legyen ez a csodálatosan alakuló térség, ahol a természet minden áldásában részesülhet az ember – mondtuk Máthé Árpádnak, aki a második ciklusban irányítja a helyi önkormányzatot. Büszkék az árkosiak a szépen megújult községházára, ritka az a település, ahol ilyen mutatós a faluháza – mondják. Ultramodern az óvoda, amit valamikor Szentkereszti Marietta baronesz építtetett a falu számára, működik a katolikus kismamaotthon. Új köntösben az unitárius kántori lakás, s évről évre javítanak az unitárius vártemplomon is, boldogan tudja tulajdonának a falu a református templom mellett megépült, korszerű közösségi házat, megújult a katolikus kápolna is, előterében kis emlékpark, ahol Szent István napján emlékkeresztet állítottak. Három panzió is működik a faluban, nem gond, ha autóbusznyi vendéget kell megfelelő módon elszállásolni. Elkészült a szennyvízhálózat fővezetéke. A rendszert a városi közüzemek működteti majd, s mivel ennek költéségét megtakarították, abból épül meg a mellékutcák kanálisrendszere. Ha befejezik az ivóvíz fővezetékét, a falu a városi rendszerből kapja majd a vizet.
– Addig még megépül egy ún. nyomásnövelő állomás, mert nagy a magasságkülönbség, és a víznek el kell érnie a település legmagasabb pontjára is – mondta Máthé Árpád. – Remélem, jövőre befejezzük a közművesítést, s már készen a programunk, megpályázzuk az utcahálózat teljes aszfaltozását. Ez lenne a jövő esztendő célkitűzése. Itt nem állt meg az idő: túl vagyunk már a nagy futballpálya modern öltözőjének versenytárgyalásán. Egyre nő a község lakosságának száma, ami főleg a betelepülőknek tudható be. Az óvodával együtt 114 gyermekünk van. Nő a tanulólétszám, ki kell bővíteni a jelenlegi új épületet. Szerintem ez a népes gyermeksereg megérdemli. Persze, költségfüggő vállalkozás, de vannak minisztériumi ígéretek. A napokban ennek is meghirdetjük a versenytárgyalását. Megjegyzem, hogy az iskolák anyagi költségeit az önkormányzatok állják. Bár kiváló pedagógusgárda működik Árkoson, mégis akad olyan család, amely a városba viszi taníttatni a gyerekét. Nyertesei vagyunk a Biblionet-programmnak, igyekszünk, hogy a jelenleg zsúfolt községi könyvtár is megfelelő helyiségbe kerüljön.
Árkos azzal is gazdagabb idegenforgalmi látnivalókban, hogy immár néhai Ma­kovecz Imrét kérték fel a ravatalozóház megtervezésére. Különlegesen megkapó épület. Homlokzatán a székely jelképek: a nap, a hold és a csillag.
– Elhangzott, hogy nevesebb műépí­tésszel lenne jó készíttetni egy tervezetet. Csáki Attila alpolgármester és Incze András kiutazott Magyarországra, ahol Imre bácsi szeretettel fogadta, és az általa megálmodott ravatalozó terveit kiadta egy kolozsvári cégnek. A helybeli unitárius egyház ajánlott fel területet a Várkertben, amelyet megvásároltunk – részletezte Máthé Árpád.
Árkos követi régi hagyományait. Már Orbán Balázs azt írta másfél évszázaddal ezelőtt, hogy ez a falu a művelődésben is jeleskedik. Az iskolások, a Régeni Áron Dalárda, a fúvószenekar minden jeles eseményen részt vesz. A falu baráti és elszakíthatatlan testvéri kapcsolatokat ápol két évtizede a magyarországi Mezőtúr városával, akik barátságuk elmélyítésének zálogaként a neves tudós és akadémikus árkosi Gelei Józsefnek (1885–1952) és az árkosi Benkő család néhai mezőtúri tanárának, Benkő Gyulának (1888–1958) állítottak Árkoson emléktáblát. A kapcsolat a helybeli családok révén is él. Később a Somogy megyei Polánnyal, a Békés megyei Magyarbánhegyess­el, legutóbb pedig a Tolna megyei Bátával kötöttek együttműködési megállapodást. Bátán már Szent László bencés apátságot alapított, állítólag a környéken élő besenyők megtérítésére, akik azelőtt Háromszéken is megjárták magukat. Dálnoki Dózsa György parasztfelkelésében az alföldi városok polgáraival együtt a bátaiak is részt vettek. A községben élt és alkotott Czencz János festőművész, a magyar főváros egyik legünnepeltebb festője. Élet- és zsánerképei s különösen aktjai meghódították Párizst, Velencét, Bécset. Bátán született dr. Katona Tamás János, a magyarországi atomreaktor-diagnosztikai kutatások mérnök-fizikusa, címzetes egyetemi docens.