A magyarság lélekszáma a korai századokban

2011. október 11., kedd, Nemzet-nemzetiség

Nincs egységes haderő
A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a X. század folyamán szervezett katonai expedíciókat egységesen irányítják-e, a törzsek haderejét egyetlen hadseregbe egyesítik-e.

A feljegyzések szerint a magyarok 899 és 970 között 47 katonai expedíciót küldtek Európa különböző országainak megadóz­tatására. Ezekből 38-at Nyugat-Európába, 9-et Dél-Európába vezettek. A X. században szervezett hadjáratok útvonalát figyelve azt észleljük, hogy egymástól függetlenül, egy időben több lovas hadsereg vonult fel. Mivel a törzsek lovas hadai a különböző országok területén egymástól akár több ezer kilométeres távolságban harcoltak, szó sem lehet arról, hogy egységes külpolitikát folytattak, illetve közös katonai célokat követtek. A törzsek önálló hadjárataira a legjobb példa a 906. évi katonai akció, amikor a szláv Meissen környéki dalamancok kérésére egy magyar lovas sereg Szászországot rohanta le. Amikor azok nagy zsákmánnyal megtértek Dalamantiába, összetalálkoztak egy másik magyar lovas haddal. Utóbbiak felhá­bo­rodottan vették tudomásul, hogy a dalamancok nem őket hívták a szászok elleni katonai expedícióra, ezért nagy zsákmánytól estek el. Végül ők is végigvonultak Szászországon, míg a korábbi magyar sereg Dalamantiában várt rájuk.
917-ben Bizánc és Franciaország, 919-ben Itália, Szászország és Franciaország, 924-ben Szászország és Fran­ciaország, 933-ban Szász­ország és Itália, 934-ben Bizánc és Lotaringia, 943-ban Bizánc és Ba­jorország ellen indult magyar hadjárat. Nyil­ván­való, hogy a több száz, illetve ezer kilométer távolságra harcoló lovas hadak expedíciói más és más törzsek fejedelmeinek önálló külpolitikai és katonai vállalkozásai voltak. A 937. évi hadjárat felderítő katonai expedíció volt, amelyben saját vezérlés alatt a nyugati törzsek elitlovassága vett részt. Már ez alkalommal érvényesült a X. század legtapasztaltabb hadvezér-fejedelme, Bulcsú vezéri szerepe. E hadjáratban a legkiválóbb, legjobban felszerelt katonai rétegek képviseltették magukat, mert az ötezer kilométeres út célja Nyugat-Európa katonai, politikai és földrajzi viszonyainak a megismerése volt. A Duna vonalán haladva jutottak el a Loire völgyébe, innen délkelet felé fordultak, átkeltek az Alpokon, majd Dél-Itálián is végiglovagolva sértetlenül tértek haza. Hasonlóképp a 955-ös európai hadjáratban is több, legalább három-négy törzs fejedelme közös katonai akcióban, szövetségben harcolt, ezúttal is Bulcsú legfőbb irányítása alatt. Azonban még e közös expedíciókban sem beszélhetünk egységes nomád állam egyesített katonai erejéről, hanem a nyugati határvidék törzseinek alkalmi (katonai) együttműködéséről.

(folytatjuk)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 488
szavazógép
2011-10-11: Nemzet-nemzetiség - Sylvester Lajos:

Helyneveink érdekességei, tanulságai

Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2011. október 4-én ünnepélyes keretek között adták át a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és az Anyanyelvápolók Szövet­sége 2010-re Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai témával kiírt anyanyelvi pályázatának díjait. A díjkiosztáson a pályázat eredményeit méltatta E. Csorba Csilla művészettörténész, a PIM főigazgatója, Szőcs Géza kulturális államtitkár levelét Cserép László helyettes államtitkár olvasta fel, dr. Grétsy László pro­fesszor, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke a díjazottakat és pályamunkáikat a tőle megszokott igényességgel mutatta be.
2011-10-11: Közélet - Farkas Réka:

Dúl a feliratháború (Kötelező a magyar elnevezés használata)

A kormányhivatalokban és a dekoncentrált intézményekben is kötelező a magyar feliratok használata – ezt válaszolta az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala Kovászna megye prefektusának kérdésére. György Ervin a közigazgatási törvény értelmezhetősége miatt fordult a bukaresti intézményhez, végre tisztázandó, milyen épületeken, hivatalokon kötelesek feltüntetni a hivatalos jelzéseket egy nemzeti kisebbség anyanyelvén.