Az Európa Tanács (ET) mellé rendelt magyar parlamenti delegáció fontos eredményeket ért el, amikor a testület a magyar indítványokkal kiegészítve fogadta el a múlt héten a nemzeti szuverenitással és az államisággal is összefüggő határozati javaslatot – jelentette be a fideszes Braun Márton. A küldöttséget vezető politikus hozzátette, hogy nemcsak az ET-ben léptek fel, vendégül látták a szerb delegációt, amellyel a Szerbiával kapcsolatos magyar problémákat próbálták tisztázni.
A szocialista Szabó Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti szuverenitás kérdését napirenden kell tartani, mert az központi téma. A képviselő elmondta, az Európa Tanácsban tett felszólalása során a nemzeti identitás garanciái között nevezte meg az anyanyelv használatának és oktatásának biztosítását, mert ez teszi lehetővé egy kisebbség megmaradását. Ehhez kapcsolódik a nemzeti kultúra és történelem megőrzése – mondta, és kitért arra is, hogy beszédében megemlítette a határon túl élő magyar kisebbségeket ért sérelmeket.
Kalmár Ferenc (KDNP) beszéde üzenetének nevezte, hogy Európában nemcsak ciprusi, kaukázusi vagy grúz, hanem magyar probléma is található. Felemlítette az erőszakos asszimilációt, az elvándorlást, a közösségi jogok hiányát, a kollektív bűnösség elvét és az anyanyelv használatának korlátozását. Hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció módosító indítványára kiegészítették azt a szöveget, amely szerint az önrendelkezési jogot elsősorban az ET nemzeti kisebbségi jogokról szóló keretegyezménye biztosítja. Javaslatuk nyomán az autonómia kérdését is beemelték a nemzeti szuverenitás témakörébe.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy történelmi sikert értek el, mert egy olyan normát tudtak kötelező szintre emeltetni, amelyben az autonómia és a területi autonómia biztosítását kötelezően előírják. Szerinte ez komoly jelentőséggel bír majd a székelyföldi, illetve vajdasági autonómiatörekvések esetében. A képviselő a fő üzenetnek nevezte, hogy az autonómiának meg kell teremteni az anyagi alapjait is, miközben létre kell hozni az alkotmányos garanciákat. Emellett a kisebbségeknek saját törvényhozó és végrehajtó szervei kell hogy legyenek, és részt kell venniük az állami döntéshozatalban is.
