Mindennek nyomán a határon túl élő magyar állampolgárok is beleszólhatnak a jövőben a nemzet ügyeibe – közölte az Országgyűlés elnöke, egyben arra figyelmeztetve: vannak olyanok a magyar Országgyűlésben és "a ti vezetőitek között is", akik a megkülönböztetés megszüntetése ellen fognak voksolni. Az állampolgárság kiterjesztése éppen azt jelenti – folytatta –: senkinek ne kelljen a szülőföldjét elhagynia ahhoz, hogy beleszóljon a nemzet közös ügyeibe, vagyis a határon túli magyarság megmaradását segíti.

Átépítés, átszervezés, megújulás
Magyarországnak nem megszorításokra, hanem átépítésre, átszervezésre és megújulásra van szüksége – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) tegnapi alakuló ülésén a Parlamentben. Véleménye szerint a megszorítások lényege: "pénzt vesznek ki a gazdaságból anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra". Hoz­zátette: az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikájának tragikomédiája, hogy állandó megszorításokról beszéltek, majd újabb megszorítások következtek. Az NGTT legfontosabb célja, hogy Magyarországon 2014-ig Európa leginkább versenyképes gazdasági környezete alakuljon ki – határozta meg Orbán Viktor a tanács szerepét.

Vétóval is a nemzeti érdekekért
A magyar kormány semmilyen vonatkozásban nem hagyja magára a vajdasági magyarokat, illetve azok legitim politikai képviseletét, a Vajdasági Magyarok Szövetségét – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt a szerbiai kárpótlási törvényről tartott meghallgatáson. A külügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta, mindenkit hideg zuhanyként ért a jogszabály ilyen formában történő elfogadása, amelynek értelmében azok, akik a második világháború idején a megszálló csapatokban szolgáltak, illetve leszármazottjaik nem részesülhetnek kárpótlásban. Ezzel a passzussal a szerb törvényhozás újraalkotta a kollektív bűnösség elvét – fogalmazott Németh Zsolt. Utalva arra, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén dönt majd Szerbia uniós tagjelöltségéről, úgy fogalmazott: "Magyarország nem tud lemondani semmilyen eszközről, a vétó eszközéről sem tud lemondani annak érdekében, hogy nemzeti érdekét (...) érvényesítse."

Idegenek szülőföldjükön
Idegenként tekint a pozsonyi belügyminisztérium a Szlovákiában élő, de külföldön állampolgárságot szerzett polgárokra. A tárca szerint az ilyen személyekre az idegenrendészeti törvény vonatkozik: le kell adniuk személyes okmányaikat, és kilencven nap után tartózkodási engedélyt kell kérniük. Petőcz Kálmán, a kormányhivatal emberi jogok és egyenlő bánásmód főosztályának vezetője szerint az állampolgársági törvényben nincsenek meghatározva konkrétumok, pontos lépések, ezért az állampolgárság megvonása zavaros, megkérdőjelezhető. A belügy által kidolgozott törvénymagyarázatban az áll, hogy aki felveszi más ország állampolgárságát, annak ezt a tényt haladéktalanul jelentenie kell a lakhelye szerinti körzeti hivatalnak, a minisztérium azonban nem illetékes lépni az ügyben, mivel a vonatkozó paragrafusok erre nem kötelezik.

Újabb gyújtóbombák Berlinben
Újabb gyújtóbombákat hatástalanított a rendőrség tegnap Berlin délkeleti részében, egy fontos vasúti csomópont közvetlen közelében, miután hétfőn ismeretlen tettesek gyújtóbombás merényletet hajtottak végre a Berlin és Hamburg között közlekedő vonat pályájának brandenburgi szakaszán. A merényleteket egy szélsőbaloldali csoport vállalta magára. Szakértők azzal számolnak, hogy a merényletkísérletek folytatódni fognak, a szélsőbaloldali csoportok az autógyújtogatások után most a vasutat, illetve a közlekedési infrastruktúrát vették célba.