Téves az a feltételezés, hogy kommunikáció a pocaklakóval újszerű hóbort, divat. Éppen ellenkezőleg. Bizonyság rá a természeti népek. Ugyancsak tévhit az a kishitű hozzáállás, hogy nincs, mit beszélnem a gyermekemmel.
Dehogyis nem, hiszen minden anyának feladata van a babájával. Be kell neki mutatni a világot. Amit lát az anya, azt látja a baba is. Ehhez nincs szükség mikrofonra, sőt, meg sem kell szólalni. Csupán elmében kommentáljon mindent, amit lát, ami vele történt, amiket érez. Az anyaméhben átélt tapasztalatok befolyásolják a baba születés utáni személyiségét, kapcsolatait, fejlődését. A tudatos dialógus létrejöttét segíti elő a magzatkommunikáció.
Magyarországon az anya–magzat kapcsolatfejlesztő programot dr. Hidas György és dr. Raffai Jenő vezette be. Szemléletükben fontos szerep jut az apáknak is, akiknek a szerető, támogató, erőt adó együttműködése növeli az anyák érzelemgazdagságát, rugalmasságát és terhelhetőségét. A program célja kettős: optimális méhen belüli és méhen kívüli környezet megteremtése. Ezeket a célkitűzéseket az anya és apa közös feladatok elvégzése során tudja elérni.
A program elsőként az anyában és apában pozitív érzések kialakulására fókuszál. Fontos, hogy minél több időt töltsön együtt a kismama és társa, amikor egymásra figyelnek, megosztják a világ dolgaival kapcsolatos élményeiket, érzéseiket, valamint a várandós állapottal járó örömöket, félelmeket, fantáziákat, aggodalmakat. Az egymásra hangolt időtöltés legfőbb üzenete a kismama számára, hogy szeretettel figyelnek rá, törődnek vele, és mindig számíthat társára. Ebben az időben a férfi is kezdi megtapasztalni, hogy új szerep vár rá, ami nem is olyan nehéz és nyomasztó, mint néha gondolja, hiszen a társa megértően, türelemmel áll mellette, amíg ebbe bele fog tanulni.
A program a második részben a megfelelő külső környezet létrehozására törekszik. A zavaró külső ingerek kiszűrése nem is olyan egyszerű, hiszen számunkra egy sor inger már fel sem tűnik. Pl. a túl erős hangok vagy a hangos popzene közt élő anya babája nyugtalanabbá, ingerlékenyebbé válhat.
Azokban az esetekben, amikor az anyák olyan szorongással küzdenek, melyet a társuk vagy rokonaik, barátaik segítségével nem sikerül oldani, az anya–magzat kapcsolatanalízis módszerében kereshetnek megoldást. Ez segít feldolgozni az anyának a saját életében, sőt, magzati létében átélt és most a magzattal való kapcsolatát megnehezítő élményeit.
A szerző gyógypedagógus, pszichológus,
a sorozat szemelvény a sepsiszentgyörgyi FER
Alapítvány Rád várva találkozóinak témáiból.
