Az utóbbi időben az újságok tele vannak azzal, hogy egyes tankönyvek nem jók, hibásak és értelmetlenek a fordítások. Ez bátorított fel arra, hogy megírjam a véleményemet a második osztályosok magyar nyelvtankönyvéről.
Ennek a 157. oldalán a csokoládé eredetéről van olvasmány, ebben pedig a következő állítás: "Mária Terézia, amikor férjhez ment a francia királyhoz, ékszerei, selymei, képei mellett a kakaót is magával vitte a francia udvarba. Divatos ital lett az estélyeken is..."
Hát ilyen nincs, Mária Terézia soha nem volt francia királyné. Ő Lotaringiai Ferenchez ment férjhez, házasságukból született tizenhat gyermek – és negyven évig volt Ausztria, Magyarország és Csehország királynője. Kapcsolata a francia udvarral annyi, hogy egyik leányát, a szerencsétlen Mária Antóniát XVI. Lajos vette feleségül, sok évvel később pedig egyik dédunokája, Mária Lujza lett Napóleon felesége.
Az irodalomtankönyveket biztosan nem történészek írják, viszont nem is meséskönyvek, ahol mindegy, mi a főhős neve. Éppen ezért fura lenne, ha Mária Teréziáról egy csokoládékedvelő királyné jutna a kisdiákok eszébe, hiszen a valóságban sok olyan cselekedete volt, amit érdemes tudni róla: vámtörvények, tanügyi reformok, úrbéri szabályzat, a budai orvosi egyetem alapítása, a székely határőrség megszervezése stb. S ha közvetlenül nem hibáztatható érte, mégiscsak az ő uralkodása alatt történt a madéfalvi veszedelem is.
Kelemen Mária, Gelence
.jpg)
