Csaknem egy héttel későbbre halasztották az eredetileg jövő hétfőre tervezett EU-csúcstalálkozót, mert a tagállamok nem tudták előkészíteni azokat az intézkedéseket, amelyek az euróövezeti fizetési válság kezelésével, azon belül elsősorban a görög helyzettel kapcsolatban szükségessé váltak.
"Ez az időzítés lehetővé teszi, hogy véglegesítsük átfogó stratégiánkat az euróövezet szuverénadósság-válságával kapcsolatban, és kezeljünk számos, egymással összefüggő kérdést" – indokolta a halasztást Herman Van Rompuy, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testülete, az Európai Tanács elnöke. Ki kell még munkálni a választ Görögországot, a bankok feltőkésítését, illetve az EFSF pénzügyi stabilitási eszköz hatékonyságának növelését illetően, mondta az elnök. Ezek az elemek szorosan összefüggnek többek közt azzal, hogy milyen eredményre jut az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta "trojka" missziója Görögországban, amely az ottani stabilizációs program megvalósítását vizsgálja.
Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök (képünkön) múlt vasárnap folytatott megbeszélést, a berlini találkozó nyomán pedig minden jel szerint új impulzusokat kaptak az euróövezeti válság átfogó megoldását célzó, szakértői szintű egyeztetések résztvevői. Berlin és Párizs álláspontja nagyban befolyásolja az Európai Unió későbbi hivatalos döntéseit, a két vezető politikus ezért tart rendszeresen külön egyeztetéseket. A vasárnapi találkozón a görög válság miatt megrendült befektetői bizalom helyreállításának módjáról esett szó. A találkozó után Merkel azt mondta: Sarkozyvel együtt elkötelezték magukat az európai bankok feltőkésítése mellett. "Ma nem mondunk részleteket, később egy teljes csomaggal állunk elő" – fogalmazott a Reuters szerint a német kancellár.
Merkel találkozó előtti álláspontja szerint a bankoknak előbb maguknak kell tőkét emelniük piaci forrásból, és az európai mentőalapból csak azok a pénzintézetek juthatnak forráshoz, amelyek azt követően sem állnák ki az esetleges görög csőd terhét. A francia álláspont ezzel szemben az volt, hogy a piac mellett az alap forrásait is a bankok rendelkezésére kell bocsátani. A valószínűvé vált görög államcsőd a hitelezés befagyásához vezethetne, mivel az európai bankok nagy mennyiségű görög állampapírt tartanak maguknál.
A belga, a francia és a tárgyalásokba szintén bekapcsolódó luxemburgi kormány képviselői megállapodtak Brüsszelben arról, hogy államosítás révén kívánják rendezni a görög, valamint az annak nyomán immár a határokon átcsapó eurós fizetési válság első jelentős nyugat-európai áldozatának számító Dexia bankház helyzetét. Van Rompuy ugyanakkor arra kérte az EU-országok pénzügyminisztereit, tartsanak még egy értekezletet az október 23-i csúcstalálkozó előtt.
