A képviselőház jogi bizottsága elfogadta a kezdeményezést, de a Nemzeti Liberális Párt már bejelentette, hogy nem szavazza meg. Igen hevesen tiltakozik ellene Monica Macovei DLP-s EP-képviselő és maga az érintett intézmény vezetője is, tegnap pedig az EMNP is a törvénymódosítás ellen foglalt állást.
A "túlbuzgó" Márton Árpád képviselő megfékezését kéri az RMDSZ-től az EMNP tegnap kiadott nyilatkozatában, mert mérhetetlenül cinikusnak tartja az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség működését ellehetetlenítő törvénymódosításokat. Azért is, mert a közalkalmazottak, nyugdíjasok tömegét érintő brutális megszorításokat életbe léptető párttól származnak, no meg azért is, mert az Európai Unió irányába igen kellemetlen üzenetet hordoz, hiszen Románia és Bulgária schengeni csatlakozását a mérhetetlen korrupció miatt ellenzik. A Toró T. Tibor megbízott elnök által aláírt közlemény emlékeztet arra, hogy az átvilágító testület (CNSAS) érdemi tevékenységét is sikerült megfojtani, politikusi felelősségvállalás nélkül pedig nincs demokrácia és nincs jogállam. Az EMNP szükségesnek tartja a közélet megtisztulását, és elutasítja az erre hivatott állami intézmények elerőtlenítésére irányuló kísérleteket, az adókból fizetett tisztségviselők vagyonának titkosítását. A dokumentum szerint "sem Márton Árpád, sem más honatya nem lehet érdekelt abban, hogy Románia továbbra is egy »következmények nélküli országként« az Európai Unió peremvidékének számítson".
Minden párt ellenséges. Félnek a vagyonvizsgálattól, és saját érdekeiket védik a feddhetetlenségi ügynökség működését módosítani kívánó politikusok – jelentette ki Cătălin Macovei, az intézmény elnöke, aki szerint az RMDSZ-es módosítások lényegétől fosztják meg az intézményt, még könyvtár szerepe sem marad. "Nem meglepőek az ilyen támadások, a költségvetésünk csökkentése, az ismételt óvások, törvénymódosítások, még a velünk szemben használt nyelvezet sem jelent újat" – nyilatkozta. Maco­vei úgy véli, egyes képviselők személyes érdekeikhez igazítják a törvényeket, sokan vizsgálat alatt állnak, és "valószínűleg ez védekezésük abszurd módja". "Mégis szeretném a pohár teli felét nézni: ezek a személyek félnek az ANI-tól, és ez azt jelenti, lám, működik" – tette hozzá. Kiállt amellett, hogy az ANI-nak jelenlegi formájában kell folytatnia tevékenységét, mert a működését szabályozó törvény, "hiányosságai ellenére elég jó". Az ANI elnöke szerint, ha a tervezet átmegy, az ügynökség létjogosultsága megszűnik, és "jobb, ha felszámolják, mint hogy fölöslegesen költse a költségvetési pénzeket kirakathatáskörökre".
Márton Árpád képviselő mondvacsinált ügynek tartja a módosítások körüli vitát. Lapunk érdeklődésére röviden el is magyarázta a vitatott javaslatok lényegét. Az egyik törölné a vagyonnyilatkozatok közlését az interneten – Márton Árpád szerint ugyanis ez sérti az egyetemes emberi jogok 12. pontját, a romániai adatvédelmi törvényt és az alkotmányt is. Több mint egymillió emberről van szó, akik jelenleg kötelesek nyilvánosságra hozni anyagi helyzetüket. A módosítás amúgy nem korlátozná az ügynökség jogát ahhoz, hogy ezeket a nyilatkozatokat megvizsgálja. Az ellenben szintén elfogadhatatlan, és ugyancsak ütközik az emberi jogokkal és az alkotmánnyal, hogy ez az intézmény olyan hatáskörökkel rendelkezzen, mint az igazságszolgáltató hatóságok – a kommunista rendszerből átvett gyakorlat, hogy nyomozhat és ítélkezhet az igazságszolgáltatáson kívül álló szerv. Erre való az ügyészség, bíróság, pénzügyőrség, az összeférhetetlenséget vizsgáló testületek – amelyeket amúgy is értesíteni kell, ha valami gyanúsat talált a feddhetetlenségi hivatal, és amelyek amúgy is kénytelenek elölről kezdeni az egész kivizsgálást, azaz sok elvesztegetett időt és pénzt lehetne megtakarítani, ha ezt a kettősséget kiiktatnák. Az is a kommunista időkből maradt, hogy mindenki eleve gyanús, aki tisztségben van (és emiatt köteles vagyonnyilatkozatot leadni) – holott a mai alkotmány kimondja az ártatlanság vélelmét, és nem kell mindenkinek bebizonyítania a sajátját, demokratikus jogállamban az esetleges bűnösséget bizonyítják, de azt is csak a nyomozó hatóságok. Márton Árpád szerint a választásokon induló jelöltektől is fölösleges vagyonnyilatkozatot követelni: a törvény a tisztségben levőkre vonatkozik, a jelöltek csak jelöltek. A többi pedig bürokrácia: a tisztségviselő a jelenlegi szabályozás szerint leadja a kért nyilatkozatokat májusban, aztán ha indul a júniusi választásokon, akkor még egyszer, és 45 nap múlva harmadszor is. Ezeket ennyi idő alatt nem is tudják átnézni – több tízezer emberről van szó –, de nem is érthető, miért kérik, hiszen nem viszonyítják semmihez. Aki tisztségben van, annak a nyilatkozatait úgyis évente átvizsgálják, ez a joga megmarad az ügynökségnek akkor is, ha a módosító javaslatokat elfogadja a parlament.