Hogy jövőtől mennyi pénzt kapnak működésre óvodáink és iskoláink a kormánytól, az attól is függ, mennyit költöttek eddig – vélhetően emiatt gyűjti az erre vonatkozó adatokat az oktatási minisztérium.
A napokban a megyei tanfelügyelőség is összesíti a pénzügyi központok kimutatásait, így átfogó képet kap arról, hogy az egyes településeken, a különböző iskolatípusokban és oktatási ciklusokon havonta mennyibe kerül egy óvodás, illetve iskolás.
Köztudott, hogy a művészeti oktatás a legdrágább, és a rövid programú óvoda kerül a legkevesebb pénzbe, de az is fontos, hogy az adott intézmény milyen földrajzi fekvésű és nagyságú településen működik, kell-e a tanároknak, diákoknak ingázniuk, román nyelvű vagy a nemzeti kisebbségekhez tartozó oktatásról van-e szó, és főként mekkora a gyermeklétszám. Mindez befolyásolja, hogy milyen nagyságú a fejpénz, ami 2012. január 1-jétől az óvodák és iskolák finanszírozásának alapját képezi. Az új oktatási törvény pontosan szabályozza az egy főre eső standard alapköltség kiszámításának módozatát, azt is, hogy mire lehet költeni, az összeget ellenben évente kormányhatározattal hagyják jóvá.
Lapunk érdeklődésére Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő elmondta, a jelenlegi adatgyűjtés az anyagi és fenntartási költségekre, a különböző szolgáltatásokra vonatkozik, ezek a tételek a személyi költségekkel együtt képezik az alapfinanszírozás tárgyát. Az adatok a 2010-es költségvetési évre vonatkoznak, hisz ennek teljes a pénzügyi mérlege, az egységeknél készült kimutatásoknak meg kell egyezniük a pénzügyi igazgatóságon nyilvántartott adatokkal. A fejkvótaalapú finanszírozás lényege, hogy elsősorban a gyermeklétszámtól függ, mennyit kap az óvoda, iskola működésre, ha ez az összeg nem elegendő, a különbséget a helyi önkormányzatoknak kell előteremteniük. Ha lesz pénzük, fenntartják az iskolákat, ha nincs, átszervezik a hálózatot, vagy megszüntetik a fenntarthatatlan egységeket – véli a főtanfelügyelő.
