Az RMDSZ és az EMNT–EMNP is folytatja az október 20–31. között zajló népszámláláson a magyarságunk megvallásáért folytatott kampányát, mindkét szervezet felhíva a figyelmet: 1910 óta ez lehet az első hiteles adatgyűjtés. Ugyanakkor újabb visszaélési lehetőségekre derült fény, a számlálóbiztosok "kioktatása" révén "elveszíthetjük" Nagyváradot, Kolozsvárt.
Zilah mementó
Zilahon tartotta népszámlálási kampányának záró rendezvényét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a nemrégen bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A rendezvényen részt vett Tőkés László arra biztatott mindenkit, keresse fel ismerőseit, akik meginogtak, asszimilálódtak vagy kivándoroltak, és ébresszék rá őket arra, hogy mennyire fontos az identitás vállalása. Az EMNT elnöke a népszámlálási kampány jelmondatára utalva – Voltunk, vagyunk, leszünk – elmondta, nem kérdés, hogy voltunk és vagyunk, a fő kérdés az, hogy leszünk-e. Zilah mementó – mondta Tőkés László –, arra a homogenizációs, asszimilációs politikára emlékeztet, amely Ceauşescu idejében fékevesztetten sepert végig Erdélyen, és különösen a Szilágyságon.
1910-ben a zilahi magyarság aránya 75 százalék volt, 1992-ben azonban már alig 20 százaléknyi magyarság volt a városban. Ami pedig Zilahon kicsiben ment végbe, az ment végbe Erdélyben is, egy vértelen népirtás folyt, és ebben a helyzetben kell talpra állnunk, jövőt remélnünk, jövőnkért összefognunk, dolgoznunk. Erdély jövője a magyar apákon és a magyar anyákon múlik – mondta. Beszéde végén bejelentette, pályázatot hirdetnek, amelynek célja, hogy feltárják, miképpen idegenítették el Zilah, Szilágycseh és Szilágysomlyó városait a Ceauşescu-érában a kommunista diktatúra homogenizációs politikája idején. A múlttal szembe kell nézni, mert e nélkül nincs jövendő. Az EMNT–EMNP népszámlálási kampánya folytatódik, jelenleg fut a kopogtatós kampány, amely során az önkéntesek ajtótól ajtóig mennek, és egy, a legfontosabb információkat tartalmazó szórólapot adnak át, ugyanakkor továbbra is lehet érdeklődni a 0040 264 308 208-as telefonos tudakozón.
Székelyföldön leselkedő veszélyek
Nekünk, magyaroknak sokkal fontosabb ez az összeírás, mint másoknak – jelentette ki Kelemen Hunor a 13. alkalommal megszervezett Szeben Megyei Magyar Napok megnyitóján mondott ünnepi beszédében. Tudnunk kell, hogy hányan vagyunk, hányan élünk itt, Erdélyben, szerte az országban. Sok minden függ ettől: az, hogy élhetünk-e az elkövetkezőkben eddig megszerzett jogainkkal, és az is, hogy szerezhetünk-e ezek mellé újabbakat, olyanokat, amelyek igenis szükségesek ahhoz, hogy teljes életet éljünk itthon, szülőföldünkön. Fontos tehát, hogy mindenki büszkén és bátran vállalja magyarságát, hiszen csak így tudjuk ismét bebizonyítani, hogy itt vagyunk, erősen és egységesen, magyarként – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ Főtitkársága által koordinált országos népszámlálási karaván, miután a múlt héten Kovászna és Hargita megye szórvány magyar településein tájékoztatta a lakosságot a közeledő népszámlálásról, Szatmár, Máramaros, Maros és Fehér megye szórvány településein folytatja tevékenységét párhuzamosan a Jól áll a magyarság! egyetemista-központokban zajló tájékoztató kampánnyal, valamint a ma útjára induló, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság és a MIÉRT által szervezett szórványkaraván programjával. Bodor László, az RMDSZ főtitkárhelyettese kiemelte: a karaván célja elsősorban az, hogy olyan szórványban élő magyar közösségekhez jusson el, ahol kérdéses lehet a magyarság felvállalása, ez azonban nem azt jelenti, hogy Székelyföldön nincsenek leselkedő veszélyek. Itt a legfontosabb tájékoztatnunk a lakosságot arról, hogy az összmagyarság szempontjából milyen veszéllyel jár, ha nem magyarnak, hanem székelynek, örménynek vagy egyéb másnak valljuk magunkat. Mindannyian a magyarság nagy családjába tartozunk, és fontos tudatosítanunk, hogy a székelység is felelős a partiumi vagy a szórvány magyarokért, mindannyian felelősek vagyunk egymásért, és most a magyar identitástudat az, ami számít.
Hamisítási kísérlet?
Három, a magyar közösség számára kiemelten fontos erdélyi nagyvárosban a Statisztikai Hivatal által tartott számlálóbiztosi képzésen súlyos félretájékoztatás történt, az eset súlya alapján a rendszerváltást követő időszak legnagyobb, a nemzetiségi statisztikákat érintő hamisítási kísérletéről beszélhetünk – hívja fel a figyelmet a nepszamlalas.ro. Marosvásárhelyről, Nagyváradról és Kolozsvárról befutó hírek szerint a képzéseken a számlálóbiztosokat úgy tájékoztatták a Statisztikai Hivatal részéről akkreditált kiképzők, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévő személyek nyilatkozhatnak. Eszerint ideiglenesen távol lévő, vagy a kérdezés időpontjában nem otthon tartózkodó (pl. munkában, iskolában, az üzletben lévő) családtagjaink nemzetiségéről nem nyilatkozhatunk. Ez az utasítás egyértelműen ellentmond azoknak a módszertani elveknek, amelyeket a népszámlálási bizottság (vagyis a kormány) elfogadott. Nyilvánvaló, hogy nem egyedi esetről és nem félreértésről, hanem tudatos félretájékoztatásról van szó – áll a nepszamlalas.ro levelében. A félretájékoztatás több ezer kérdezőbiztost érint, épp azokban a városokban, ahol az etnikai arányoknak a legnagyobb a tétjük. Ezeknek az elveknek az alkalmazása azt eredményezheti, hogy a lakosság 35–40 százaléka "nem nyilatkozik" a nemzetiségéről. Így a magyarok aránya is ilyen mértékben csökkenhet: Marosvásárhelyen 30, Nagyváradon 18, Kolozsváron 12 százalékra. Ez azért teremt kritikus helyzetet, mert a nyelvi jogok gyakorlásának feltételét képező 20 százalékot a teljes népességből számolják, függetlenül attól, hogy mekkora a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya. A magyar lakosság figyelmét arra hívják fel, ha a maguk és családtagjaik nemzetiségének rögzítésére nem hajlandó a számlálóbiztos, függesszék fel a válaszadást, és ne írják alá a népszámlálási űrlapokat.
