Egy ezüstérem csapatban (Bartalis Attila, Bodó Zoltán, ifj. Váncsa Jenő) és egy bronzérem egyéniben (Bodó Zoltán) került a Lipicai Lovasklub trófeagyűjteményébe a nemrég befejeződött országos bajnokság végén.
Bartha Róbert, a Lovasklub vezetője elégedett a teljesítménnyel. A klubéval és úgy általában a fogathajtáséval. Három fogatunk vett részt a világbajnokságon – mondja –, csapatban a kilencedik helyen zárt a válogatott, akárcsak két évvel korábban Kecskeméten. A Lovasklub is megismételte tavalyi második helyezését a csapatviadalon. Mindhárom versenyben maradt fogatunk – a Bodó Zolié, a Bartalis Attiláé és a Váncsa Jenőé – hozta magát, miután én visszavonultam, fiam, Edy pedig a négyes fogatra összpontosított, és arra fog koncentrálni a jövőben is.
– Van remény arra, hogy a négyes fogatok is össze tudnak hozni egy bajnokságot? Ahhoz legalább három fogat kell.
– Van remény rá, hiszen Edy mellé, úgy tűnik, felzárkózik Bodó Zoltán, Váncsa Jenő, Imre Zoltán és Rákóczi Gergő. Ez már öt.
– Drágább "mulatság", nemde?
– Ez így igaz. Na de már megvan a kocsi, a hám, a maraton felszerelése is.
– Akkor csak a versenyprogram hiányzik.
– Az is megvan. Az első verseny (ráadásul nemzetközi) a Nagyszalonta melletti Cséfán kerül megrendezésre, természetesen magyarországi meghívottakkal, aztán következik Fábiánsebestyén (Magyarország) rendezésében a második vetélkedő, majd itthon a bethleni, majd a karcfalvi futam... Ne feledjük, 2012 a négyes fogathajtók világbajnokságának éve.
– Mutasd be Edy négyes fogatát, természetesen a tartaléklóval együtt.
– Sejk (Siglavi XXVI-os törzsmén), Inas (Incitato II., mén), Szikra (Siglavi XXII, mén), Miska (Maestoso XLIV, mén), Mester (Maestoso IL, herélt), a két segédhajtó: Szőcs Attila és Bartha Júlia.
– Ha jól tudom, Edy szeptembertől az alsószombatfalvi ménes edzője. Milyen cél vezérelte ide?
– Sport szempontból a lipicai ló bemutatása négyes fogatban. Túl ezen szempont volt az is, hogy az utóbbi években hátrányba került a lipicai fajló. Az alsószombatfalvi ménesben például az a generáció, melyből a Lázár testvérek vásároltak (s ezekkel világbajnokságot nyertek), kiöregedett, a jelenlegiből harminc-negyven ló eladatlan maradt. Nem véletlen tehát, hogy a nemzetközi mezőnyben elenyésző a román lipicai ló. Ezen változtatni kell. Nos, ez is egy motiváció Edy számára.
– De csak az alsószombatfalvi lipicai lovakkal van baj?
– Dehogy is. Ez egy országos jelenség. Ezért aztán az idei lószemle alkalmával végrehajtjuk a lófajták új elhelyezését. Így aztán a slatinai Furioso állomány visszakerül Bethlenbe, a sötét lipicai állomány Bethlenből átköltözik Alsószombatfalvára (ahol a kilencvenes évek elején volt), a dormărunti ügetőállomány átmegy Jegăliára és így tovább. A cél, hogy minden faj a számára legjobb környezetbe kerüljön.
– Na de térjünk vissza a versenysporthoz.
– Sejtem, mire céloz, s már mondom is, hogy a szövetség az év végi gyűlésén bejelenti az új lovasközpontok létrehozását, lesz fogathajtó-, ugró-, távlovaglóközpont. A lovassport minden ága otthonra lel.
– A fogathajtásban lesz kettes-, négyesfogat-hajtás, de mi lesz a már többször bemutatkozott egyesfogat-hajtással, na meg a pónifogathajtással?
– Egyelőre maradnak a bemutatók szintjén. Ma mindenki a kettes, na meg a négyes, azaz úgymond királyi fogatra figyel. Velünk együtt.
