Október folyamán ismét vita tárgyává vált a romániai régiók újrarendezése. A nagyobbik kormánypárt alelnöke arról beszél, hogy ezek megszervezésnél figyelembe veszik a történelmi tartományok határait.
A demokrata-liberálisok nevében Sever Voinescu, a párt szóvivője azt állítja, ellenzik a magyar többségű régió létrehozását, az 1960-as közigazgatási átszervezéshez hasonló közigazgatási felosztást javasolnak. Ezt kompromisszumos megoldásként szeretnék lenyeletni velünk! Székely régióként akarják elfogadtatni Hargita és Maros megye területét. Ez valóban az 1960. december 24-én létrehozott Maros-Magyar Autonóm Tartományhoz hasonló közigazgatásnak felelne meg, amelyben a magyar nemzetiségűek 61,1 százalékarányt képviselnének. A közigazgatási átszervezéskor Háromszéket Brassó tartományhoz csatolták.
Napirenden a régiósítás
A demokrata-liberálisok abban reménykednek, hogy a mai Kovászna (Háromszék) megyét a Szeben megyével kiegészített Brassó régióhoz csatolhatják. Céljuk felszabdalni a történelmi Székelyföldet. Azt is jól tudják, hogy a Maros Magyar Autonóm Tartomány nem azonos az 1952-es Magyar Autonóm Tartománnyal, amelyben a magyarság számaránya 77,3 százalékot ért el, míg a románságé 20 százalékot. Talán az utóbbit, mint székely régiót, el lehetne képzelni, de az 1960-as közigazgatási felosztást nem.
Háromszéket – amelynek délnyugati határain az elmúlt 21 év alatt erőteljesen módosultak az etnikai arányok – Brassó régióhoz csatolva kiteszik a gyors elrománosításnak. Ezzel párhuzamosan a megcsonkított székely régió, a javasolt Hargita és Maros megye – a történelmi Marosszékhez csatolt román többségű tájegységekkel – valójában csak enyhe magyar többségű zónát alkotna, amely szintén előbb vagy utóbb román többségűvé válna. Egyértelműen kilóg a lóláb! A román politikai elit nem akar magyar többségű régiót, mert ez akadályozza a magyar tömb felszámolásában.
Nem igaz, hogy nem ismertek a valós adatok. Úgy tűnik, tudatos a Magyar, illetve a Maros Magyar Autonóm Tartomány megnevezések összekeverése, összemosása is! Ha ez így van, akkor félrevezetés áldozatai vagyunk!
A székely autonómia ezeréves
Az oklevelek szerint Székelyföld nemcsak hosszabb ideig volt külön igazgatott tartomány, de időben is megelőzte a két román vajdaságot. A magyar krónikák arról beszélnek, hogy a magyarok második bejövetele idején (895), a székelyek eléjük mentek, és közösen hódították meg Pannóniát. A Képes Krónikában olvashatjuk azt, hogy a magyarokkal “együtt hódították meg" Pannóniát. Kézai Simon ugyanezt állítja, a székelyek a magyarokkal "együtt meghódítván" Pannóniát, ezért abból "részt nyertek". Thuróczi János krónikájában arról ír, hogy a székelyek részvételét a magyarok olyan földbirtokkal jutalmazták, amelyen lakhatnak, saját közösségi tulajdonul bírhatják, amelyet ők választottak maguknak. Idézem: "Azután pedig a magyarok Pannónia új birodalmát birtokukba vevén, annak meghódításánál ugyanezen székelyek az ország azon részét nyerték osztályrészül a magyarok akaratából, melyet elébb saját székhelyüknek választottak".
A honfoglalástól (895) eltelt 1116 év alatt a székelység közel ezer évig saját területi autonómiában élt. Tessék csak összeadni a 895 és 1876, 1952 és 1968 közti időszakot, és látni fogják, hogy nem csalás, nem ámítás, a székelység 997 éven át autonómiával rendelkezett. Ez kerekítve duplája a moldvai vajdaság önálló (1359–1859) igazgatású történelmi tartomány, országrész fennállásának. Érdemes összehasonlítani a három történelmi régiót: egy 1235-ben (776 éve) keltezett oklevélben említik a székely ispánt, ami Székelyföld önálló igazgatását mutatja; Havaselve megalapítása 1330-tól (681 éve), Moldváé 1359-től (652 éve) bizonyítható.
Nem sorolom fel a többi tartomány okleveles említését, mivel az etnikai arányok erőszakos megváltoztatásával azok népessége kicserélődött. E tájakon élők már nem kötődnek a történelmi régiókhoz. Így például, amikor az oroszok 1878-ban az Egyesült Román Fejedelemségnek adományozták Dobrudzsát, az nem volt "román tartomány", a románok aránya alig 19 százalékot ért el. Szászföldön a hatalmas erődtemplomokban és kőházakban is elnémult a német szó. Az ott lakó újtelepesek, akárcsak a "kakukkfiókák", nem érdekeltek a szász régió fenntartásában.
Ha muszáj, tüntetni fogunk!
Székelyföld egységes, és egységes marad! Mert 1920-ban igazságtalan diktátummal megszerezték Székelyföldet (is), nem jogosít fel senkit arra, hogy a ma is 80 százalékban magyarok által lakott Székelyföldet kényére-kedvére felszabdalja az etnikai arányok megváltoztatása, a románosítás megkönnyítése végett.
A székelyeket megilleti az a jog, hogy a régiók kialakításánál tekintettel legyenek a hajdani Székelyföld létére. Ha ezt nem teszik, akkor számíthatnak arra, hogy minden székelymagyar, aki itt él, magyarul érez és gondolkodik, utcára vonul, hatalmas tömegekben fogja követelni Székelyföld területi önkormányzatát! Nem élünk diktatúrában, az Európai Unió állampolgárai (is) vagyunk. Nem engedjük meg azt, hogy az őshonos székelység földjén az etnikai arányokat spekulatív módon megváltoztassák.
Ha a közösségi jogokat szűkmarkúan mérik, addig harcolunk – békés eszközökkel – belföldön és külföldön egyaránt, amíg el nem nyerjük Székelyföld területi önkormányzatát! Az Európai Tanács nemrég hozott határozata kimondja, hogy a különböző történelmi tartományok népcsoportjait megilleti az önrendelkezés joga. Székelyföld történelmi tartományként jogot formál az önálló régióvá alakuláshoz.
