A húszas évek élénk tevékenységben teltek el. A Dalosszövetség tagegyesületeit 1927-ben hét kerületre osztotta fel.
A sepsiszentgyörgyi II. kerület január 30-án alakult. A Székely Nép így tudósít róla: "Lélekemelően szép ünnepség keretében tartották meg január 30-án Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Dalosszövetség sepsiszentgyörgyi kerületének alakuló gyűlését", melyet Demeter Béla, a kerület elnöke nyitott meg. "A közgyűlés kimondja, hogy a romániai II. Dalkerületet 18 tagegyesülettel ezennel megalakítják, s a kerület székhelyét Sepsiszentgyörgyben állapítják meg. Elnökké egyhangúlag Demeter Béla kollégiumi tanárt választották meg." Alelnök dr. Rombauer Tivadar lett.
Április 25-én, az ortodox húsvét második napján nagyszabású kerületi dalosünnepélyt rendeznek Sepsiszentgyörgyön. Az ünnepély 105 000 lej bevételt eredményezett, amelynek felét a Dalosszövetség kapta. A korabeli sajtó így ír róla: "Minden dicséretnél szebben beszélnek a tények... a székely dalosok ezen az ünnepélyen meglepő készültségről, intelligenciáról és bátorságról tettek tanúbizonyságot." Kiemelik a tanítók, valamint a Magyar Dalárda érdemeit, élén Mirtse Dénes karnaggyal, Demeter Béla elnökkel, Demeter Ferenc titkárral. Mirtse Dénes rendkívüli szervezőmunkát végez vidéken is. Az ünnepélyt megelőzően Demeter Béla elnöknek szerenádot adtak dr. Rombauer Tivadar vezetésével.
Az ünnepség programjában a kerületi közgyűlés is szerepelt, ahol a beszámolót dr. Rombauer Tivadar terjesztette elő. A hozzászólók közt volt többek között Szemlér Ferenc, dr. Willer József, Domokos Pál Péter és Tárcza Bertalan. A díszközgyűlésen szó esett az ifjúság énekoktatásának fejlesztéséről is. Kiemelten megdicsérik a falu dalosait. "Az a szellemi kincs, melynek letéteményese a mi dalárdánk, megérdemli, hogy féltő gonddal őriztessék. A nemzeti kultúrának nincsen talán eleme, mely hatásában a művészetet utolérhetné, s a művészetek között legmélyebben hat a néplélekre a dal, mely nagynak és kicsinek, szegénynek és gazdagnak egyaránt hozzáférhető, mely az élet minden mozzanatánál ott kísér bennünket a bölcsőtől a koporsóig.... Háromszék megye falvaiban diadalmasan halad a magyar dal ügye... sokkal kisebb mértékben látjuk a haladást az értelmiség körében, melynek pedig városban és falun a vezetés, a példamutatás volna hivatása. Azt látjuk, hogy városainkban az iparos elem a dalárdák magja és hozzátesszük, ügyünk legerősebb oszlopa." (Magyar Dal, 1927, 5. szám)
A bankettet a Református Székely Mikó Kollégium konviktusában tartották. Az első köszöntőt dr. Inczédy Joksmann Ödön mondta a királyra (!). Demeter Béla a szövetség elnökét köszöntötte. Dr. Rombauer Tivadar Bethlen György grófot üdvözölte, aki válaszában utalt arra a kultúrmisszióra, amit a dalárdák végeznek. Szemlér Ferenc az ifjúságot éltette. Délután négy órakor kezdődött a szabadon választott művek előadása. Húsz dalárda volt jelen: a Brassói Magyar Dalárda Vegyes Kara (60 tag), Brassói Magyar Dalárda (41), Árkosi Dalkör (36), Sepsibodoki Református Egyházi Dalkör (25), Csomakőrösi Református Dalkör (21), Kovásznai Emke Dalárda (26), a Nagyborosnyói Emke Dalkör Vegyes Kara (26), Zabolai Református Egyházi Dalkör (18), Feldobolyi Református Dalárda (24), Uzoni Református Dalkör (32), Felsőcsernátoni Református Egyházi Énekkar (26), a Sepsiszentgyörgyi Jótékony Nőegylet Női Kara (29), Kézdivásárhelyi Református Egyházi Dalárda (24), Nagyajtai Polgári Dalkör (26), Illyefalvi Református Dalkör (20), Baróti Dalárda (28), Sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda (38), Nagybaconi Dalkör (29), Zágoni Dalkör (32), a Kézdivásárhelyi Református Egyházi Dalárda Vegyes Kara (36). A karnagyok közül kiemeljük: dr. Willer József (Brassó), Mirtse Dénes (Szentgyörgy), Butyka Vilmos (Borosnyó), Dancs Zsigmond (Csomakőrös), Dancs Lajos (Kovászna), Kovács József (Kézdi), Gazdag Miklós (Nagyajta), Kiss Lajos (Zágon) nevét.
Az esti társas vacsorán a köszöntőbeszédek sorában Szemlér Ferenc köszönte a Mikó-kollégium vendégszeretetét, külön köszöntve Csutak Vilmos igazgatót és Dániel Viktor konviktusi felügyelőt.
