A sepsiszentgyörgyi Bazár sarokhelyiségét több évtizeden át borbélyok, fodrászok bérelték. 1879-ben Blasius György haj­vá­gó és bo­rot­vá­lóter­mé­nek meg­nyi­tá­sa al­kal­má­ból "min­den szakbavágó mun­ká­ra, úgymint haj­vá­gás, haj­sü­tés és min­den­ne­mű fri­zu­rák ké­szí­té­se, fo­gak ki­hú­zá­sa, ér­vá­gás stb. mű­té­tek­re" in­vi­tál­ta az igény­lő­ket, rá­szo­ru­ló­kat. Ne lepődjünk meg a fenti hirdetés tartalmától, hisz a borbély (a latin barba, szakáll szóból) olyan foglalkozást jelöl, amibe hajvágás, borotválás és a szakáll fazonigazítása tartozik, de régebben tevékenységéhez hozzátartoztak a kisebb műtétek (például sebek összevarrása) és a fogászati beavatkozások (főleg foghúzás) is.
1886-ban Petz Ja­kab a bérlő, az 1800-as évek utolsó tizedében Kővári Lajos már csak fodrászattal foglalkozik (a foghúzást és műfogkészítést apja, Ármin és bátyja, Kálmán végzi). (1. kép) A múlt század elejétől majdnem negyedszázadon át Bozsik Ferenc a bérlő. (2. kép)
A tri­a­no­ni ha­tár­mó­do­sí­tá­sok után a ro­mán lett a kö­te­le­ző ál­la­mi hi­va­ta­los nyelv. A bol­tok­ban az árjegy­zé­kek, szol­gál­ta­tá­si dí­jak ro­mán nyel­vű vál­to­za­ta­it is kö­te­le­ző volt ki­füg­gesz­te­ni. A ro­mán nyelv gyen­ge is­me­re­te né­ha fur­csa for­dí­tá­so­kat ered­mé­nye­zett. Bozsik Fe­renc fod­rász­mű­he­lyén a haj­vá­gás ára így je­lent meg: nyak­haj kö­rül­vá­gá­sa – tăiat gâtul – 3 lej, ko­pasz­ra nyí­rás – tăiat capul – 5 lej.

(folytatjuk)