A Háromszék október 14-ei számában Mária Terézia nem volt francia királyné címmel megjelent egy cikk.
Amit szerzője írt, az Mária Terézia magyar és cseh királynőre (1740–1780) vonatkozik – a másodikos diákok tankönyvében azonban egy ugyanolyan nevű, de más személyről van szó. Ez a Mária Terézia spanyol infánsnő (hercegnő) volt, aki szintén a Habsburg család – de a spanyol ág – tagja. Ő 1638 és 1683 között élt, édesapja IV. Fülöp volt, aki az utolsó előtti Habsburg királya volt Spanyolországnak és Nápolynak, valamint utolsó Habsburg uralkodója Portugáliának. Két házasságából 13 gyermeke született, de csak hárman érték meg a felnőttkort. Ezek közül a legidősebb Mária Terézia volt, akit a harmincéves háború (1618–1648) részeként kirobbant francia–spanyol háborút lezáró pireneusi békeszerződés megkötésének zálogaként 1660-ban férjhez adtak XIV. Lajos francia királyhoz (a Napkirályhoz). Az ő fia volt Lajos herceg, a Napkirály első trónörököse, a "le Grand Dauphin". Unokái közül megemlítendő Lajos, a "Kis Trónörökös", aki a későbbi XV. Lajos francia király apja, és Fülöp, aki 1700-tól az első Bourbon a spanyol trónon. Mária Terézia egyik féltestvére, Margit Terézia (1651–1673) I. Habsburg Lipót német-római császárnak, magyar királynak lett a felesége, az ő unokája a későbbi Mária Terézia magyar és cseh királynő. A másik féltestvér, II. Károly (1661–1700) az utolsó Habsburg a spanyol trónon, és egyben a legalkalmatlanabb király testi és szellemi fogyatékosságai miatt. Az ő öröksége miatt tört ki az európai méreteket öltő spanyol örökösödési háború (1701–1714) a sógorai között. Ennek a háborúnak a láncszemeként támogatta XIV. Lajos francia király a Habsburgok ellen, a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot.
Rab Sándor történelemtanár
