Régi sepsiszentgyörgyi lakos ragaszkodott ahhoz, hogy őt csak magyar állampolgárként regisztrálják, holott a román állampolgárságáról nem mondott le – ezáltal azonban egy erdélyi magyarral, egy sepsiszentgyörgyi magyarral kevesebb lesz. Ugyanis, aki a kérdőívben kizárólag a magyar állampolgárságot diktálja be, azt Romániában élő külföldi lakosként vezetik be a statisztikába, ebben az esetben teljesen mindegy nemzetisége, következésképp az erdélyi magyarságot apasztja.
A megszámlálandó kisgyerekek sajátos esete: ha még nincsenek is megkeresztelve, a szülők írassák be, milyen vallású lesz gyerekük, hiszen azt úgyis tudják, ellenben ha semmilyen felekezetet nem tüntettetnek fel, történelmi magyar egyházaink statisztikáját – következésképp esélyeit – rontják.
A külföldön élők története: amennyiben még megvan a román állampolgárságuk, feltétlen nyilvántartásba kell vetetni őket. Ha családtag, ragaszkodjunk hozzá, hogy nemzetiségéről, anyanyelvéről, vallásáról is nyilatkozzunk. A más helységekben, akár az országban, akár külföldön tartózkodók számára ugyanis kétféle űrlap létezik. A nemzetiséget, anyanyelvet, vallást csak a családtagok esetében írathatjuk be, ha például a szomszéd kért meg, hogy nevében családjáról, háztartásáról nyilatkozzunk, az említett három, számunkra fontos kérdést nem tartalmazó űrlapot kell kitöltenie a számlálóbiztosnak.
Az RMDSZ készíttetett egy eligazító füzetet, mely hatásos segítsége lehet a biztosoknak, ezt a sepsiszentgyörgyi népszámlálók számára a városházán tegnap sokszorosították. A megyeszékhelyen egyébként jól kezdődött a népszámlálás, első nap a 297 biztos 2556 lakás, 5769 személy adatait rögzítette – tájékoztatott An­tal Árpád. Az országos jelenség Sepsiszent­györgyöt sem kerülte el, a kék táska átvé­tele után 31 számlálóbiztos visszalépett, őket póttagokkal helyettesítették.