Az idén új színnel gazdagodnak az október 23-i megemlékezések: az egyszerűsített magyar honosítást igénylők tömegei indulnak útnak a Kárpát-medencében, hogy az állampolgári eskütételt konzulátusokon, magyarországi testvértelepüléseken, legtöbbször rokoni, baráti vendégjárással egybekötve ünnepélyesebbé és emlékezetesebbé tegyék.
Ekképpen a nemzeti tragédiába torkolló, tömeges kivégzésekkel megtorolt, börtönbüntetéssel sújtott, világméretű magyar exodust kiváltó 1956-os nemzeti tragédia nem csupán megemlékezés, hanem számunkra, akik erre a napra időzítettük az állampolgári eskületételt, bensőséges ünneppé minősül.
És ez így van rendjén. A magyar forradalmat és szabadságharcot 1956 október-novemberében a kommunista világhatalom nemzetet és országot tipró bestiális beavatkozásával, hazai segédlettel brutálisan vérbe fojtotta, utána a résztvevők ellen irtóhadjáratot indított, közel fél évszázadra az országot és népét rabláncra fogták, de lám, a forradalom és szabadságharc eszméje néhány évtized után diadalra juttatta a nemzetegyesítés eszméjét.
Ezért október 23-án nemcsak az emberi és anyagi áldozatokra, veszteségekre emlékezünk, hanem a magyar október diadalát is ünnepeljük.
Nem hivatalos forrásból származó hírek szerint, főleg Erdélyből, de az utódállamokba szakadt többi nemzetrész soraiból is mintegy félezren utazunk az általunk legmagyarabb városnak titulált Hódmezővásárhelyre, hogy a Nagy Imre sétányon elmondhassuk az állampolgári fogadalmat. Hódmezővásárhely azért érdemelte ki tőlünk ezt a megtisztelő titulust, mert 2004 szégyenletes decembere után, mikor bennünket az 1956. negatív örökségét tovább éltető, nemzetietlen kormány le akart tépni a nemzet testéről, az alföldi nagyváros, lakosaival egyetértésben, felajánlotta a tiszteletbeli polgár státust, amelyet több mint húszezren igényeltünk. Ezután a hódmezővásárhelyi mozgalom országossá terebélyesedett, tartalommal és érzelmekkel töltődtek fel a testvértelepülési és testvérvárosi kapcsolatok.
Ez is az ’56-os forradalom és szabadságharc hozadéka. Egy mozzanat annak a törekvésnek a diadalmaskodásából, amely visszájára fordította a Kárpát-medence magyarságának elpusztítására összpontosító önkényt. A "legmagyarabb város" a tiszteletbeli polgárság felajánlásával tulajdonképpen nevet adott és lelket lehelt abba a nemzetegyesítő törekvésbe, amely 1956-ban a Kárpát-medence magyarságának körében kibontakozott.
Így válik ünnepléssé, az állampolgári fogadalomtételek napjává október 23., amelyen természetesen emlékezünk is, és elhelyezzük kegyeleti koszorúinkat a hősök és áldozatok emlékműveinél.
