Beomlott a kínai nagy fal elhagyatott területen lévő hétszáz méteres szakasza, mert szabálytalanul működő bányák túl közel fúrták hozzá föld alatti járataikat – derült ki helyi falusiak és a kulturális örökségvédelem szakembereinek múlt heti beszámolójából.
A fal egyre romló állapotával kapcsolatos legújabb fejleményekről szóló hír a Pekingtől mintegy kétszáz kilométerre lévő Hopej tartományi Lajjüan megye határáról érkezett. A helyiek elmondásából kiderül: mintegy hétszáz méteren romhalmazzá vált a Ming-dinasztia (1573–1620) Vanli császársága idején épült falszakasz. A térségben tucatnyi kisebb bánya működik, köztük a több évszázados faltól alig száz méterre. A szakemberek úgy vélik, ha ezek nem állnak le, további fal-, illetve őrtoronyomlásra kell számítani a nagy falnál.
A környék gazdag rézben, vasércben és nikkelben, ez már elég ahhoz, hogy a helyi kormányzat tiltását figyelmen kívül hagyva bányatulajdonosok a lebukást is kockáztassák. Hírek szerint Hopej egy másik megyéjében egy bányavállalat egyenesen ledózerolta a nagy fal egy részét, hogy utat vágjon magának. A világörökség részét képező fal bányák okozta sérüléseiről korábban elsősorban Belső-Mongóliából érkeztek hírek, de a jelenség nem köthető egyetlen régióhoz. A Hopejben húzódó nagy falnak mintegy húsz százalékáról mondható el, hogy jó, vagy elfogadható állapotban van, míg több mint hetven százaléka repedezett, veszélyeztetett a talaj állapota miatt, vagy már félig romos.
A kínai kormány 2006-ban fogadott el jogszabályt a nagy fal védelméről, amely tiltja a fal anyagának, tégláinak elhordását, a falon építmények állítását, fák ültetését, a fal bárminemű megsértését. A szabály ellenőrzése és érvényesítése azonban vidéken bajos. Lajjüanban arra panaszkodnak, hogy a kormányzatnak kevés a pénze, az eszköze és az embere a hatékony ellenőrzéshez, a rendellenességek feltárásához. A megyében 123 kilométeren húzódik a nagy fal, ennek rendszeres bejárására hétfős csapat létezik. Hopej negyven megyéjében hasonló a helyzet – derül ki a Hszinhua hírügynökség összeállításából, amely szerint vannak helyek, ahol évente csak egyszer képesek bejárni a védendő területet. A hatóságok arra is panaszkodnak, hogy az alkalmi kis bányák vezetői kiváló kommunikációs berendezésekkel vannak felszerelve, ami segíti őket abban, hogy időben meglépjenek az ellenőrök elől.
A nagy falat eredetileg az időszámításunk előtt 475–206 közötti időszakban építették az északi nomád törzsek megállítására. Az évszázadok során megközelítőleg 9000 kilométer hosszúságúra nyúlt, kanyargó, bástyákkal tűzdelt építmény a későbbi dinasztiák hozzájárulásának az eredménye. A ma viszonylag épségben látható és turisták által látogatott nagy fal a Ming-dinasztia idején épült, hossza meghaladja a 6700 kilométert; a nyugati országrészből vezet Északkelet-Kínába.
