Jó hírek a gazdálkodóknak: tekintélyes összegű pályázati pénz érkezhet Székelyföldre a mezőgazdasági árvízkárok enyhítésére, ugyanakkor a félig önellátó mezőgazdasági farmok gazdái is könnyített támogatási eljárásra számíthatnak.
Több mint 30 millió euró juthat el a székelyföldi megyékbe a 2010-es árvizek során bekövetkezett infrastrukturális károk helyreállítását támogató 322-es intézkedés d. alpontjára leadott pályázatokkal. Támogatásban részesülnek azok a községek, valamint az ezeken belül megalakult fejlesztési társulások vezetői, melyek a 2010-es árvizek során bekövetkezett infrastrukturális károk helyreállítására, korszerűsítésre pályáztak, településeik szerepelnek a 2011/378-es kormányhatározatban felsorolt, árvíz sújtotta helységek listáján.
"A székelyföldi megyék közül a legtöbb projekt a Hargita megyei önkormányzattól érkezett, szám szerint 15, míg Háromszékről négy, Maros megyéből pedig öt pályázat jutott el a hatóságokhoz. Ez érthető is, mivel utóbbi két megyében 2010-ben nem mértek jelentős árvízkárokat" – tájékoztatott Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár. Hozzátette, amint várható volt, a támogatásra nagy számban érkeztek pályázatok Suceava (34) és Botoşani (14) megyéből, ugyanis tavaly ott voltak a legnagyobb károk. "A beérkezett 186 pályázat összértéke valamivel több, mint 200 millió euró, azért előreláthatóan egészséges verseny alakul majd ki a projektek között, és csak a jól összeállított pályázatoknak lesz esélyük a finanszírozásra, hisz a rendelkezésre álló alap összesen 155 millió euró" – tette hozzá az államtitkár. Az összeg nyolcvan százaléka, vagyis 125 millió euró európai uniós alapokból, húsz százaléka, azaz 31 millió euró állami költségvetésből származik, projektenként pedig legtöbb 1,5 millió euróra lehetett pályázni.
A 2010-es árvizek következtében több vidéki lakókörnyezet, legyen szó a települések általános képéről vagy a közösségi terek, közterületek állapotáról, leromlott. A Nemzeti Vidékfejlesztési Program intézkedése erre kívánt megoldást nyújtani, mind a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák, mind a vidék elnéptelenedésének visszafordítása érdekében.
A mezőgazdasági minisztérium az elmúlt héten módosította a félig önellátó – azaz eladásra is termelő – mezőgazdasági farmok támogatását szolgáló 141-es intézkedés pályázati procedúráit. Ennek értelmében nem esnek el a finanszírozásoktól, akik különböző okok miatt – pl. termőföldjeiket burgonyakaranténba helyezték – üzleti terveik módosítására kényszerülnek, megváltoztatva ez által a pályázat leadásakor vállalt kultúrák struktúráját, vagy az állatállomány összetételét.
Az üzleti terv módosítása ugyanakkor a gazdákat nem mentesíti a birtokok gazdasági méretének növekedésével kapcsolatosan vállalt kötelezettségek alól. Az üzleti terv megváltoztatásakor a gazdának erre vonatkozó szándéknyilatkozatot kell benyújtania a megyei vidékfejlesztési ügynökséghez, valamint csatolnia a termőföld vagy az állatállomány gazdasági méretét tartalmazó táblázatot. A formanyomtatványok az ügynökségnél, illetve a mezőgazdasági szaktárca honlapjáról szerezhetőek be.
Támogatási feltételként a szaktárca azt írja elő, hogy az első három évben a gazdaságok piaci értékesítésének húsz százalékkal kell növekednie, a birtok gazdasági méretének legalább három egységgel (UDE) kell bővülnie, a támogatás megszerzése után pedig három éven belül a gazdának részt kell vennie a Szakképzés és információs tevékenységek intézkedés (111-es) keretében szervezett képzési programban.
