Semmilyen döntést nem jelentettek be az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek vasárnap esti találkozóját követően az európai uniós intézmények vezetői, de azt ígérték, hogy szerda esti újabb találkozójukon véglegesítik azt az átfogó stratégiát, amelytől a zónát sújtó adósságválság leküzdését remélik.
Orbán Viktor szerint a holnapi újabb EU-s csúcstalálkozón már alaposan előkészített lehetőségek közül fognak választani a közösség vezetői, és fontos döntések születnek majd. A vasárnapi brüsszeli tanácskozást a miniszterelnök úgy értékelte: "minden kérdést alaposan megrágtunk, de még egy falatot sem nyeltünk le; tehát ebéd közben vagyunk".
A kormányfő rádiónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy szerinte "a nehezebb részén vagyunk túl, az étel megrágása mindig nehezebb, mint egyszerűen csak nyelni egyet". A Görögország megmentését és az európai bankok feltőkésítését megvitató hét végi csúcstalálkozóról szólva Orbán Viktor elmondta: több nagy európai bank óriási összegek nyújtását kéri; százmilliárd eurós nagyságrendű tételekről van szó. Magyarországnak jelen kell lennie a nagy európai döntéseknél, ki kell állnia magáért, de éppen 1956 példájából kiindulva tudni kell azt is, hogy "mi senki másra nem számíthatunk, csak magunkra" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap napirend előtt a parlamentben a hét végi brüsszeli EU-csúcsról adott értékelésében. Mint fogalmazott, "senki más nem fog értünk egy fűszálat sem keresztbe tenni, ezért mi, magyarok csak magunkban bízhatunk, és csak egymásra számíthatunk".
Versenyfutás az idővel
Kételyeiknek adtak hangot az első német kommentárok az adósságválság leküzdésének kilátásairól a vasárnapi brüsszeli európai uniós csúcsértekezlet után; az értékelések szerint tovább tart a versenyfutás az idővel. Szinte valamennyi állásfoglalás idézte Angela Merkel kancellárnak azt a kijelentését, hogy a szerdai "második félidőig" még fontos technikai kérdéseket kell tisztázni. A lapok ebből arra következtettek, hogy a vitás kérdéseket nem sikerült teljes mértékben tisztázni. Több kérdés még nyitott, és az értékelések szerint a vita mindenekelőtt a részletekre vonatkozik. Így egyebek között arra, hogy milyen végleges formát öltsön az euróövezeti mentőalap, az EFSF, hogyan lehet az alapot még több pénzügyi eszközhöz juttatni, illetve miként alakuljon a görög államadósságok egy részének leírása.
Szakértők szerint Brüsszelben ugyanakkor egyetértés alakult ki arról, hogy az EFSF alkalmazási eszközeit bővíteni kell, de anélkül, hogy az alapba több pénzt fizetnének be. Egyetértettek abban is, hogy Görögországot újabb mentőcsomaghoz kell juttatni, a korábban elhatározott ugyanis nem elegendő. Athénnak a következő évekre a korábban elhatározott összeg legkevesebb duplájára van szüksége. Az eddigi 109 milliárd euró helyett mintegy 250 milliárdról van szó, és mindebben a magánhitelezőknek, azaz a bankoknak is részt kell venniük az említett ötvenszázalékos adósságleírással.
Az első kommentárok Merkel kancellár győzelmeként említették annak – mindenekelőtt Franciaországgal szembeni – keresztülvitelét, hogy az euróövezeti mentőalap bővítésének forrása nem lehet az Európai Központi Bank. A kancellár más elképzelései ugyanakkor Brüsszelben ellenállásra találtak. Berlini értesülések szerint Merkel sürgette, hogy az eladósodott országokkal szemben keményebben lehessen fellépni, és szükség esetén Brüsszel beleszólhasson a szóban forgó államok nemzeti költségvetési politikájába, amihez az európai szerződések módosítására van szükség.
