A pillanatnyilag nyilvántartott 7073 háromszéki munkanélküli közül 1329-en több mint huszonhét hónapja nem dolgoznak, szociális segélyből élnek, mi több, képtelenek állást szerezni maguknak, mert az írástudatlanság határán mozognak – magyarázta tegnap Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Becslésük szerint kilencven százalékuk analfabéta, többnyire falun élő, roma nemzetiségűekről van szó, akik még a legegyszerűbb szakmai tanfolyamra sem iratkozhatnak be, mert akár építőipari, akár mezőgazdasági képzésen is jegyzetelni kell. Kényes, az intézmény által megoldhatatlan kérdésről van szó, írni-olvasni kellene tanítani ezeket az embereket, ám ehhez a mostani szakmai tanfolyamok nem megfelelőek, újakra, minisztériumi forrásból finanszírozott képzésre lenne szükség, így érvényesülési esélyeik is nőnének.
Kelemen Tibor egyébként részben a szakképzetlenség számlájára írja az alacsony háromszéki béreket is – számításuk szerint a megyei bruttó átlagbér most 1185 lej, miközben az országos bruttó átlag 2005 lej –, a munkaerőpiacról hiányoznak a jól képzett szakemberek, sokan nem felelnek meg a munkaadók elvárásainak, így azok gyakran szakképzetleneket alkalmaznak. Ez a kérdés is összetett, az intézményvezető szerint egyik oka az, hogy a középiskolai képzés hangsúlyosan elméleti, a diákok alig harminc százaléka tanul valamilyen mesterséget. Úgy véli, a megyében a műszaki és a szakmai képzés felé kellene irányítani a líceumi oktatást.
Háromszéken most éppen enyhén csökkenő a munkanélküliségi ráta, 7,75 százalék (egy évvel ezelőtt 10,58 volt), Sepsiszentgyörgyön a mutató alacsony, alig 2,68 százalék, Baróton 6, Kovásznán pedig 4,36 százalék. Az állástalanság rendszerint főként falun jelent súlyos problémát, de vannak települések, ahol alig találni munkanélkülit: így Esztelneken hatról, Nagyajtán tízről tudnak.