A magyar politikus hozzátette: "Ennek a gyökerei ugyanazok voltak, mint az ’56-os hősöké: a szabad világhoz tartozónak érezte magát egy adott közösség, nem volt hajlandó megalkudni, és geopolitikai realitások miatt feladni elkötelezettségét."
A politikus szólt a magyar–szerb kapcsolatokról is, hangsúlyozva, hogy amikor Budapest a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatosan elutasítja a kollektív bűnösség elvét és a diszkriminációt, akkor "nemcsak magyarként szólal meg, hanem európaiként is". Németh Zsolt kifejtette: Amikor a vajdasági magyarság a szerb kárpótlási törvény által szembesült "a durva diszkriminációval és a kollektív bűnösséggel", akkor Magyarország mellé állt. "Úgy gondoljuk, hogy a vajdasági magyaroknak igazuk van, és hangot adtunk véleményünknek, hogy nagyon súlyos következményei lesznek, ha ez a probléma nem oldódik meg, sőt, kilátásba helyeztük, hogy Budapest nem tud december 9-én igennel szavazni Szerbia uniós tagjelölti státusára, ha ezt a problémát nem orvosolja" – mondta a magyar külügyi államtitkár, hozzátéve: ígéretes számára, hogy megkezdődött egy tárgyalási folyamat a szerb kormány és a VMSZ képviselői között, és a "rendelkezésére álló információk alapján derűlátóak lehetnek a megoldás tekintetében".
A szerb igazságügyi minisztérium, a VMSZ és két szerb ellenzéki párt képviselői a minap megállapodtak abban, hogy a jelenleg érvényben levő rehabilitálási törvény módosításával keresnek megoldást a restitúciós törvényt ért bírálatokra. A rehabilitálási törvény tervezetét csütörtökön vitatja meg a szerb kormány, majd ezt követően parlamenti eljárásba kerül, és előreláthatólag november derekán szavaznak róla a képviselők.