Míg az ország számos nagyvárosában élőknek a télen jelentősen többet kell fizetniük a fűtésért, mert a kormány megvonta a hőenergia előállítására nyújtott állami támogatást, Háromszéken a távfűtési rendszer évekkel ezelőtti megszüntetése miatt ez a gond nem merül fel.
A távfűtési rendszer felszámolásának áldatlan következménye viszont, hogy az egykori kazánházakat azóta sem sikerült hasznosítani, városaink szégyenfoltjaivá váltak, lepusztultak, némelyikük romhalmaz, mások hajléktalanok tanyáivá váltak. Tervekből, elképzelésekből nincs hiány: többek között inkubátorházat, ifjúsági, kulturális központot, szociális lakást álmodnak a polgármesterek – a kivitelezés azonban egy-két kivételtől eltekintve még el sem kezdődött.
Épületcsontvázak Sepsiszentgyörgyön
Alig hat-hét éve szűnt meg Sepsiszentgyörgyön a távfűtés. A vezetékek viszonylag hamar eltűntek, az egykori kazánházak azonban ma a város alighanem legromosabb épületei, és bár akad közöttük felújított is, az ingatlanok többségén már egy ép falat sem igen látni. Igaz, az enyészet régebb megkezdődött: az egyre nagyobb veszteségeket felhalmozó, lassan széteső távfűtési rendszerbe működése vége felé nem volt érdemes beruházni, de nem is lett volna, miből. Hiszen most sem ötletből van hiány, hanem leginkább pénzből. Igénylő akad bőven: civil szervezetek, cégek keresnek székházat, egyetemisták, rászorulók olcsó lakást – és lépni kell, mert megjelentek az önkényes honfoglalók is, egy-egy városszéli kazánház az utóbbi hónapokban vált fertőző góccá.
A gond tehát távolról sem csak esztétikai: a Csíki negyedben a Mikes utcai tömbházból kilakoltatott több család költözött be a már életveszélyes, omladozó falak közé. Ajánlottak nekik konténerlakást az Őrkőn, de nem fogadták el, így nem tudni, mi lesz velük, mert az önkormányzat már nekifogott az épület bontásának. A környéken lakók rég kérik az önkényesen elfoglalt lakóhely felszámolását, valóságos fertő, hiszen sem vízzel, sem más civilizációs kellékkel nem rendelkeznek, és ez a szomszédoknak is rengeteg kellemetlenséget okoz – magyarázza Sztakics Éva alpolgármester, aki szerint a gyermekeket állami felügyelet alá kellene venni, és az anyák elhelyezésére is keresnek megoldást, de a férfiaknak maguknak kell megtalálniuk a boldogulás – törvényes – módját.
Ugyancsak hajléktalanok laknak a Nicolae Colan utcai, félreeső épületben is, amelyen a vakolat is csak pár esztendős, a hőszolgáltató telefonszáma sem kopott még le róla. A körülmények leírhatatlanok: bokáig érő szemétben élnek ott emberek, szükségüket a fal mellett végzik, és az is kérdés, honnan jutnak legalább ivóvízhez.
Lakatlan, mégis a Gödri Ferenc utcai épületmaradék szúrja leginkább a szemet, hiszen a városközpontban található, és a fal résein bedobált szemét helyenként méteres. Itt a tulajdonjog tisztázatlansága akadályozza a rendteremtést: a területet a volt tulajdonos visszaigényelte, épülettel együtt azonban nem lehet visszaszolgáltatni, és mivel a helyi tanács leginkább emeletes parkolót szeretne ott látni, kárpótlásra terjesztették elő az ügyet – ezekkel pedig az állam nem siet.
Alkalmilag az Osonó diákszínház majdani székhelyére is behúzódnak még az utcán élők, a Hőközpont utcai kazánházra azonban alig három hónap alatt elkészültek a felújítási tervek, folyamatban a látványterv is, csak a pályázati kiírást várják, hogy a tatarozást elkezdhessék – közölte Fazakas Misi színházvezető. A papírmunkákat is beindították (kataszteri hivatal, urbanisztikai engedély stb.), pályázni szakcéggel kívánnak, uniós szinten, de Magyarországon és Bukarestben is – utóbbi esetben számítanak a helyhatóságok segítségére. A megálmodott Ifjúsági és Kulturális Központ három részből áll majd: lesz benne kamaraszínházi terem, kismozi, vendégszobák, egy nagy nyilvános rész társalgóval, közösségépítő játszóhellyel, tanulószobákkal, kiskönyvtárral, csendes szobával. Alulról jövő civil kezdeményezésről van szó, nagyon sok fiatal megkérdezése alapján alakult ki, hogy mire lenne igény. Szakmailag az Osonó budapesti és thaiföldi kapcsolataira is támaszkodhat, és mivel ez teljes egészében szabad időben végzett, önkéntes tevékenységet jelent, csak szurkolni lehet a sikernek.
Már csak azért is, mert egy szintén ifi-központot célzó beruházás meghiúsult, és az is lehet, hogy a László Ferenc utcában nem szórakozóhely, hanem irodaház lesz – egy cég ugyanis érdeklődik, a városháza hirdethet versenytárgyalást.
Két másik kazánházról egyelőre csak azt tudni, hogy ki rendelkezik velük: a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara a Jövő utcában, a megyei tanács a könyvtár mögött eszközölhet céljainak megfelelő befektetéseket.
És találtunk két másmilyen példát: az Állomás negyed egyik kiszolgált kazánházából iskolai tornaterem lett – ezt már évek óta használják a gyermekek –, és teljes gőzzel folyik az építkezés a Puskás Tivadar Iskolaközpont mellett, ahol tanműhelyeket alakítanak ki, ha minden jól megy, már jövőre. Ezek az önkormányzat saját erőből végzett, illetve pályázaton nyert beruházásai. Jó, hogy vannak: arról is tanúskodnak, hogy lehet új élet a romokon – meg arról is, hogy ha ennyire futotta az elmúlt években, még sokáig rondállanak egy-egy lakótelepen a múltbeli épületcsontvázak.
Baróton kihasználják az épületeket
Baróton a város tulajdonában levő Goscom Rt. biztosította a tömbházak fűtését és a háztartási meleg vizet, ám tartozásai miatt 2001-től le kellett mondania e szolgáltatásáról. A két kazánház nem ment tönkre: a jelentősebbet üzletkötő központtá alakították, a másikat pedig a közszolgáltató felszámolója eladta, jelenleg felújítás alatt áll.
A Goscom volt székházaként is használt épületegyüttes használati jogát Barót város 2003 elején adta át a Bányavidékek Országos Fejlesztési Ügynökségének, hogy üzletkötő központot hozzon létre. Az ügynökség még akkor hozzálátott a felújításhoz és átépítéshez, 2005 augusztusában befejezte, az első vállalkozó pedig a következő esztendő tavaszán költözött be. Az időközben többször is nevet – s részben tevékenységet is – változtató ügynökség konzultáns cégeken keresztül működtette a központot 2009-ig, amikor ismét a város kezelésébe került. Az önkormányzat egy helyi céget, a Málnási Ferenc által vezetett Herconst bízta meg adminisztrálásával. A 898 négyzetméteres ingatlanból jelenleg 518 négyzetmétert adtak ki vállalatoknak – köztük a város köztisztaságáról gondoskodó KVG Zrt.-nek, a Diakónia Keresztyén Alapítvány helyi fiókjának, a vízszolgáltató igazgatóságnak és a baróti magánerdészetnek –, 120 négyzetmétert a város használ raktárként, egy hetven négyzetméteres termet előadások számára tartanak fenn. Jelenleg 174 négyzetméter kiadatlan.
A December 1. utcában található, ún. külső kazánház éveken át kihasználatlanul állt, tavaly tavasszal a Goscom felszámolóbiztosa, a brassói Continental 2000 Kft. elárverezte. Az épületet és a hozzá tartozó területet a baróti Lázár László vásárolta meg. A 993 négyzetméteres terület háromáras részére a város is igényt tart, de megegyezés még nem született. Lázár László elmondta: mivel nem kapott meg minden szükséges engedélyt, egyelőre csak bent végzi a felújítást. Szándékában áll, hogy új külsőt adjon az épületnek, s bármilyen tevékenységre alkalmassá tegye. Hogy mi is lesz rendeltetése, csak később dől el.
Inkubátorház Kézdivásárhelyen
Kézdivásárhelyen a rendszerváltás előtt és az azt követő két évben a város tömbházlakásainak fűtését és melegvíz-ellátását a csavargyár és a kórház kazánháza biztosította. A csavargyárban előállított hőenergia hat hőközponton keresztül jutott a lakossághoz.
A gondok akkor kezdődtek, amikor 2000 januárjában a csavargyár állami részvényeinek hatvanhét százaléka Erdély Ede tulajdonába került, ugyanakkor a lakosság is jelentős adósságot halmozott fel a közüzemek felé. 2002-ben a városi tanács úgy döntött, az ősz folyamán csak a kórház, a Vigadó, a céhtörténeti múzeum és a városháza számára szolgáltatnak hőenergiát. Abban az esztendőben a csavargyár kazánháza leállt. Rövid idő múlva a kórházi kazánház is csak az egészségügyi intézmény számára biztosította a fűtést. Az évek során a város arculatát rondító, az ipari negyed egy részén végigkígyózó hővezetéket lebontották, és más közcélra hasznosították.
A távfűtés megszűnése után a hőcserélő központok kihasználatlanul állnak. Hasznosításukra az előző és jelenlegi városvezetés is gondolt, de mindeddig konkrét intézkedés nem történt. Az ipari negyedi egyik volt hőközpont inkubátorházzá történő átalakítása is szóba került. A volt kazánházra manzárdot építenének, ahol száz férőhelyes tanácskozóterem is helyet kapna. A többi hőközpont új rendeltetésére is körvonalazódik az elképzelés: a Bethlen utcai épületben szociális menhelyet és felzárkóztatási központot, egy másikban a polgármesteri hivatal melléküzemének garázst és raktárhelyiséget, a harmadikban lakónegyedi sporttermet, a negyedikben pedig szociális lakásokat, illetve fogyatékkal élők számára műhelyeket alakítanának ki.
Egyelőre azonban csak egyetlen átalakítására biztosított a finanszírozás. Ez év szeptember 30-án Elena Udrea régiófejlesztési és turisztikai miniszter és Rácz Károly polgármester aláírta a vállalkozói inkubátorházra vonatkozó beruházási szerződést, melynek összértéke 1,7 millió lej. A munkálatokat jövő év tavaszán kezdik el.
Kovásznán eladnák a kazánházakat
Kovásznán négy kazánház maradt árván a városi távfűtésrendszer felszámolásával. A városvezetés mind a négyet hasznosítaná, de eddig csupán az egyikre készült el a terv. Ha a városháza nem tudja megfelelőképpen kihasználni az egykori hőközpontok épületeit, akár ezek eladásáról is szó lehet – mondta el Lőrincz Zsigmond polgármester.
A négy megüresedett kazánház közül egynél a tulajdonjogért perel a városháza, egyet cigányok vettek hatalmukba. Eddig csak Vajnafalván az üzletközpontnak helyet adó tömbház mögötti kazánháznak találtak rendeltetést: közösségi házat, a románság megnevezése szerint promenádházat alakítanának ki. A tervek elkészültek, a munkálatra meghirdették a versenytárgyalást, melyet egy helybeli vállalkozás nyert meg. Ha minden rendben zajlik, jövő év kora nyarára elkészül a létesítmény. Kisebb előadásokat, konferenciákat lehet majd ott tartani, de esküvők, összejövetelek rendezésére is alkalmas lesz az épület. A hőközpont közösségi házzá való átalakításának költsége hatvanezer euró. Ebből ötvenezret a városháza félmillió eurós hiteléből különítettek el, amit a volt moziépület kultúrotthonná alakítására vettek fel, a hiányzó tízezret még elő kell teremteni.
Összeállításunk szerzői:
Bokor Gábor, Demeter J. Ildikó, Hecser László, Iochom István
