A középajtai gombfás temető

2011. október 29., szombat, Múltidéző

Orbán Balázs után Szinte Gábor volt az, ki a századforduló első éveiben a középajtai temetőből tizenkét gombfát lerajzolt, és a más székelyföldi fejfák társaságában a Néprajzi Értesítőben közkinccsé tette őket.

  • Középajta kopjafás temetője. A fényképet dr. László Ferenc készítette
    Középajta kopjafás temetője. A fényképet dr. László Ferenc készítette

Dr. László Ferenc az 1910-es években készített felvételeket a temetőről. A fényképek alapján megállapítható, hogy a XX. század elején Középajtán még általános volt a "gombfa" állítása. Kőből faragott sírjeleket ritkábban rendeltek, alig látható néhány a temetőben. Balassa Iván az 1940-es évek elején felméréseket készített az erdővidéki kopjafás temetőkről. Középajtán 1942 őszén járt. Jegyzeteinek nagy része elveszett ugyan, de 47 gombfa rajza és néhány fénykép megmaradt a tulajdonában. Ezek alapján Balassa Iván megállapította, hogy a középajtai "gombfák magassága 150–200 cm között váltakozott. A törzs és a faragott rész aránya a föld alatti hosszúság fele-fele. (...) A gombfák metszete általában téglalap, ezért a feliratoknak nagyobb helyet tudtak kialakítani. Ezt szemöldök választja el a felső résztől, ahol kis négyzet vagy téglalap alakú területen a halálozás évszáma található. E fölött többnyire egy nyakkal kezdődik a díszítmények sora. Közülük a leggyakoribb a gomb, néha kettő is követi egymást. (...) A férfiak bajusz-jelzése elég gyakori, valószínűleg ezzel különböztetik meg a hasonló felsőrésszel ellátott női gombfáktól. A temetőben kb. tízszázalékos törzsökös fajtát találtam, melyek általában (...) alacsonyabbak. Nagyobb részüket a felirat foglalja el, egyeseken az ereszbe vágott bajusz a férfi halottat jelzi. Egész biztosan nem állíthatom, de feltételezhető, hogy ezek unitáriusok számára készültek, ezt a bölöni temető is igazolni látszik..."

Demeter Lajos–Kisgyörgy Tamás: Életem, Háromszék című kötetéből

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 520
szavazógép
2011-10-29: Múltidéző - Kádár Gyula:

A magyarság lélekszáma a korai századokban

Egy törzs és két fejedelem
A pusztai népek keveredése, szétesése és egyesülése történelmi tény, írja Szűcs Jenő, "a törökös sztyeppei népeknél a törzs általában nem homogén és organikus etnikai egység, hanem gyakran mesterséges katonai-politikai beosztás, szervezés produktuma. (...) A Magyar–Megyer törzs is bizonnyal nemcsak jelentős eredetű török elemet tartalmazott, hanem szervezeti tekintetben annak arányában vált kifejezetten »türk« jellegű képletté, ahogy a népképződményen belül politikailag domináns helyzete előtérbe került."
2011-10-29: Múltidéző - :

Az első próbavízsugár

Bay István mérnök, aki elvállalta a sepsiszentgyörgyi vízvezetékrendszer kiépítését, olyan gyorsan vitte végbe a munkálatatokat, hogy 1899. július 5-én "a Debren tető nevű határrész magaslatba tervezett víztartónál az alapkő (...) a városi tanács és képviseleti tagjainak jelenlétében, ünnepélyesen letétethetett".