Az önállóság magasabb foka

2011. november 3., csütörtök, Nemzet-nemzetiség

Vita bontakozott ki arról, milyen módon és milyen formában szervezkedjen meg állami egyetemeinken a magyar tannyelvű oktatás.

Mint ismeretes, a valamikori Bolyai Tudományegyetemnek a Babeşsel való erőszakos egyesítése után a kezdeti teljes körű párhuzamosságot az intézmény szerkezetében a magyar tagozat fokozatos leépítése, majd elsorvasztása követte. A magyar fél ilyenformán elveszítette előbb tagozati önállóságát, majd karai is leépültek, végül még a tanszékeit is egyesítették, beolvasztották a román katedrákba, amelyek aztán elvégezték a végső sorvasztás munkáját azzal, hogy a magyar tanszemélyzet utánpótlásáról nem gondoskodtak. Ezzel párhuzamosan egyre több szakon és karon szűnt meg a magyar tanulás lehetősége. Ahol megmaradt, ott csupán diákcsoportok szintjén létezett még magyar tannyelvű képzés – s e fölött a tanári kar semmilyen néven nevezhető saját magyar szervezeti felépítménnyel nem rendelkezett. A teljes szétforgácsoltság és kiszolgáltatottság eme állapotában érte meg felsőoktatásunk maradéka a rendszerváltást.
Nem részletezem az azt követő két évtized kálváriájának eseményeit, rátérek a fenti vita okán az új oktatási törvény alapján napjainkban kibontakozó struktúraépítésre. Az nem csupán Maros­vásár­helyen vet fel vitás kérdéseket, hanem Kolozsváron is. Vekov Károly volt parlamenti képviselő, egyetemi tanár ugyanis minapi állásfoglalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a kolozsvári tudományegyetemen ma folyó magyar intézetalakításnál többre teremt lehetőséget a törvény, és úgy látja, célszerűbb lenne az autonómiát is biztosító tagozatot megalakítani.
A törvény idevágó, 135-ös paragrafusának átnézése után igazat kell adnom Vekov Károlynak. A grupe/departamente/facultăţi/linii és secţii sorban – csoport/intézet/kar/vonal és tagozat szavakkal fordítjuk ezeket magyarra – bizony a tagozat nyújtja a legönállóbb formát, mert bizonyos önigazgatást is biztosít számára, szó szerint autonómnak nevezve azt. Az ún. vonal pedig eddig nem volt egyéb tanügyi önállótlanságunk másik nevénél. A magyar intézetek megalakítása jelent ugyan előrelépést, de az egyetemen belüli önkormányzást nem szavatolja, ezt a reális egyenjogúsághoz legfeljebb a tagozat közelítheti. A mai magyar vonal vezetője tanácskozásra hívta össze kollégáit, s remélhetőleg meglesz a tisztánlátásuk ahhoz, hogy a második megoldást válasszák, ha már rajtuk múlik a döntés.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 135
szavazógép
2011-11-03: Nemzet-nemzetiség - Kádár Gyula:

A magyarság lélekszáma a korai századokban

A besenyőtámadás
Visszakanyarodva a kis lélekszámot valló Kristó Gyulához, aki az általam számolt töredékét fogadja el a honfoglaló magyarok létszámaként, e közösség számát még tovább csökkenti azáltal, hogy a bolgárok és a besenyők orvtámadása okozta népességfogyást 17 százalékra becsüli.
2011-11-03: Gazdaság - Bokor Gábor:

Vendégcsalogató svájci ötletekkel

Kovászna fejlesztési stratégiájának fő irányvonalát a vendégforgalom jelenti. A gyógykezelés mellett a kikapcsolódást, szórakozást keresők számára is próbálnak alternatívákat nyújtani.