A napokban mondhatni élményszerű véleménycserére került sor Derzsi Sámuellel, az erdővidéki Dobó–Valál Egyesület elnökével, akivel évek óta nem találkoztam, de folyamatosan és élénk érdeklődéssel követtem nagyjából mindazt, amit tehetséges vállalkozóként magára vállalt olyan témakörökben és ügyekben, amelyek fölött a sokaság rendszerint átnéz.
Ha a csernátoni Csonkatorony – Ika vára – felé jártam, nevével ott is találkoztam: erdővidéki létére Felső-Háromszéken kezdett várépítésbe. Erdővidéken a helyi múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum képzett szakembereivel együttműködve ásatásokat végeztek elpusztult települések maradványainak feltárása végett, Rika várának konzerválásán is munkálkodtak, az erdővidéki halomsírokéval szintén, konferenciákat, előadásokat szerveztek. Környezetvédő akcióikról is voltak információim. Egyszóval Derzsi Sámuelről a bennem élő kép egy szülőföldjéhez nemcsak a szavak szintjén ragaszkodó, hanem a tettek tartományában is munkálkodó lokálpatrióta férfi arcélét rögzítette. Sejtettem, hogy most is ilyesféle téma megbeszélése végett keres. Nem csalódtam.
Összekormozzuk-e magunkat a Kormos mentén?
A megbeszélt találkozó témájaként partnerem előzetesen jelezte: a Kormos patakára tervezett törpe vízi erőműről szeretne véleményt cserélni. Arra gondoltam, hogy valakik, erdővidéki hétvégi házzal rendelkezők a vízimalmokra emlékeztető, kupás vízkerékkel meghajtott turbinával termelnek áramot majd a ház szükségleteire. Ilyenről írtam, amikor a bodvaji kohó telephelyére igyekeztem. Akkor láttam a Fenyőspatakára telepített "hidroenergetikai létesítményt" üzembe helyezése előtt. Ez a kedves látvány társult ahhoz az élményhez, amelyet a patakvölgy villaszerű, többségükben a környezethez igazodó, egymástól tisztes távolságra épített nyaralóházak, itt-ott a mesterséges háztáji tavacskák együttese nyújtott ezen a pisztrángos vidéken. Útközben arra is figyeltem, hogy a patak medre megsínylette-e a vashámor felé kígyózó út megépítését, mert az immár jó emlékezetű Antal Jenő figyelmeztetett: az útépítés alapozásához a vad(regényes) hegyi patak medréből kanalazzák ki a sódert, görgetegkövet, és ezzel tönkreteszik a vízi világ élőhelyeit, s a jellegzetes, könnyen faragható hermányi andezittömböket is kifeszegetik a hegyoldalból, és feldarabolják az útalapba. Kellemesen csalódtam, a patakvölgy regenerálódott, s a vörös andezittömbök is kotlóként ülnek a hegyoldalban a százados bükkös fái között.
A Derzsi Sámuellel folytatott beszélgetésünk témája valóban a Kormos patakára tervezett (törpe) vízi erőművel kapcsolatos, de nem egy-két vízkerekes, házilag barkácsolt erőmű telepítéséről van szó, hanem az Európai Unió által támogatott energiaprogram részeként épülő törpe vízi erőműről, amelynek nyomócsatornája majdnem tizenöt kilométeres szakaszon a patak 7,7 köbméteres másodpercenkénti átlagos hozamából a csővezeték feneketlen torkába szív – vízhozamtól függetlenül, állandó jelleggel – öt köbmétert, s ezzel jóvátehetetlen károkat okoz a Kormos völgyének rendkívül gazdag élővilágában. A patakmeder vízszintjének brutális csökkentése tönkreteszi a vízi élővilágot, akadályozza a halvándorlást, de csökkenti a völgyben kialakult hordalékréteg talajvízszintjét is. A legelő állatok nehezen jutnak vízhez. A 15 kilométeren talajba süllyesztett nyomócső beágyazása miatt masszív erdősávot kell kiirtani, az erőgépek tönkreteszik a kaszálókat és a legelőtesteket. A tündéri szépségű völgy degradálódik, a táj elveszíti vonzó varázsát.
Holott Erdővidék legnagyobb kincse ez, a táj páratlan szépsége, az egészséges, szennyezetlen környezet, a klíma, az ásványvizek sokasága – ki tudja, milyen változásokat okoz majd ezeknek is a talajvízszint csökkenése? "Hegyeinket a kő miatt elhordják, borvizeink bukaresti jövedelemforrásokként gyöngyöznek, és most szemet vetettek a táj szépségére, levegőjére, az egészséges környezetre is" – fakad ki Derzsi Sámuel. Odalesz a biotermelés, a bioturizmus, amely Erdővidék fő jövedelmi forrása lehetne.
"Erdővidék lakosságának ebből semmi haszna – érvel –, jó üzlet azoknak, akik megtervezik, és a vállalkozónak, aki a kivitelezést végzi – évi 200 000 euró jövedelem származik a törpe vízi erőmű működtetése után. Másnak. Az építés költségeinek tetemes részét ugyancsak az EU fedezi" – magyarázza.
Az is kiderül, hogy az építkezést a csíkszeredai székhelyű Pannon Construct Kft. bonyolítja le, ez 95 százalékban magyar érdekeltségű cég, 2005-ben jegyezték be. Hargita megyében már több törpe vízi erőmű építését is kivitelezte, a hozzánk legközelebbi a Szeltersz törpe erőmű a Vargyas patakán.
Általánosabb keretbe foglalva azt, ami Erdővidékkel történik, Derzsi Sámuel elmondja, hogy a Dél-Hargita, a Persányi-hegység és a Baróti-hegység által körbefogott, félig zárt medencébe, amely sajátos mikroklímával rendelkezik, cementgyárat is akartak telepíteni, az tönkretette volna Erdővidék természeti környezetét. Ezt sikerült lakossági tiltakozás révén megakadályozni.
Erdővidék a demográfiai arányok megváltozása miatt Bölönt, Magyarhermányt, Székelyszáldobost, Apácát, Alsórákost magyar szempontból "elveszítette". Amennyiben a természeti-környezeti értékeket is tönkreteszik, a kistáj végleg elvész. Mintegy összegezésként jegyzi meg, hogy ő az általa vezetett Dobó–Valál Egyesület elnökeként a Kormosra tervezett törpe erőmű elleni tiltakozást illetően tulajdonképpen a fiatalok szószólója. Ők honlapot indítanak, szórólapokat nyomtatnak, hogy kinyissák az erdővidékiek szemét, mi történik a környezetükkel. A tiltakozás szervezői között találjuk fiát, Derzsi Kázmér baróti tanárt, aki a líceum turisztikai osztályát vezeti, és aktív környezetvédő.
Az építő ígéretei
A Derzsi Sámuellel folytatott eszmecsere után természetesen érdekelt a "másik fél" véleménye és érvelése is. Erről annyit jegyezzünk meg, hogy a Kormosra telepítendő törpe vízi erőmű eredetileg a Natura 2000 védett területét is magában foglalta volna, erről is "leszívta volna" a vizet. Egyed Csaba erdőmérnök kivételes esetnek tartja, hogy az ERHAL (Erdővidéki Hal) pisztrángtenyészde tiltakozására a létesítmény alatti területre helyezték át a vízkivevési pontokat. Egyed Emőke szerint ez a terület is a dél-hargitai Natura 2000-hez tartozik, tehát védett. Derzsi Kázmér azt vitatja, hogy a majdnem tizenöt kilométeres szakaszról a vízkivonás – a zárt csőrendszerbe vezetés – nemcsak az építés idején károsítja (pusztítja el) a vizek élővilágát, hanem ez történik majd az üzemeltetés során is.
Tény: az ERHAL korszerű pisztrángtenyészete ezzel a módosítással "megmenekült" a környezetkárosodástól, s ami fontos, hogy a fölötte lévő felláp, a Lucs is, amely természeti ritkaság. A tőzegláp a Kormos vizének névadója is – ez "kormozza" barnás-vörösesre a vizet és a benne élő vízi lényeket is –, a román Cormoş megnevezés kiejtés és betű szerinti átvétel nyelvünkből.
A törpe vízi erőmű megépítéséről még nem nyilatkozott az Abies Hunting vadászatszervező vállalkozás sem, amely tízéves időtartamra béreli a Kormos és a beleömlő mellékpatakok vizét, s az idén végezték el az első, félmilliós sebespisztráng-ivadékegyed kihelyezését is Erdővidék legideálisabb pisztrángos patakába. Máshol vannak súlyosan negatív tapasztalataink azzal kapcsolatosan is, hogy az erdei építkezések alkalmával nemcsak fizikailag módosul és sérül a természet, hanem barbár módon pusztítják, fogják ki a halakat a hegyi patakokból.
A törpe vízi erőmű telepítési-építési tervét készítő bukaresti cég (Aqua-Invest) az 51 oldalas, számos mellékletet tartalmazó dokumentációjában minden aggályt megelőző és kizáró válaszokat fogalmaz meg, aprólékosan részletezi az építési szakasz és az üzembe helyezés utáni paramétereket. Hallépcsők beiktatásával véli biztosítani a halak migrációját, az építési szakasz környezetkárosítását is elviselhetőnek minősíti, az üzemeltetés folyamán a teljes környezet rehabilitációját garantálja. Ezt vallja a kivitelező cég is. Borbély Róbert, a Pannon Construct adminisztrátora nyilatkozta: "Ahogy kaptuk, úgy hagyjuk. És ha mégis adódnak problémák, azokat úgy oldjuk meg, hogy mindenkinek jó legyen."
Az energiaínség mérséklése
A törpe vízi erőművek építésének egyébként az energiaínség mérséklése lenne a célja az egész világon. Az ilyen jellegű beruházásokat az Európia Unió is ajánlja és támogatja. Ez a kérdéskör az újrahasznosítható energiaforrások programjához tartozik. A vízenergia részben kiváltja az igen költséges és környezetkárosító fosszilis energiák felhasználását. Jelenleg a világ villamos energiájának 22 százaléka származik a víz erejéből. Ennek jelentős részét törpe, mikro- és kis, tíz MW alatti vízi erőművek adják. Európában több mint 17 400 kis vízi erőmű üzemel. Kína a kis vízi erőművek 50 százalékával van jelen a földgolyón – itt találhatóak a gigantikus méretű, duzzasztógátakra alapozott erőművek is –, Európában Skócia a törpe vízi erőművek földdarabja. Itt a törpe vízi erőművek építése mögött rendszerint a kisközösségek állnak. Az ország villamosenergia-felhasználásának 30 százalékát a "törpék" biztosítják. Romániában a vízenergia a harmadik legnagyobb elektromosenergia-forrás. Az országban összesen 767 vízi erőmű működik, ezek közül 621 tíz MW alatti "törpe" (2010. évi adat).
Szűkebb környezetünkben a szomszédos Hargita megye a törpe éllovas. A témával számos szakmai konferenciát szerveztek nagyszámú előadóval és résztvevővel. A törpe vízi erőművek építésének egész sorára szereztek urbanisztikai engedélyt. Nemrég adták át rendeltetésének a gyergyóhollói "törpét". Különböző kivitelezési szakaszban a Madaras 1, Madaras 2, a varsági, csíkszenttamási, a Gyergyóholló 2, az ivói, zeteváraljai, fenyédi, kászonaltizi s a gyimesi Tatros-terv.
*
A dél-hargitai törpe vízi erőművet vélhetően ígyis-úgyis megépítik. Ennek alapja a beruházási költségek uniós támogatása és a helyi gazdasági érdekeltségek – cégérdekek, munkahelyteremtés stb. – megléte, amelyek az országos és nemzetközi energiagazdálkodási áramlathoz simulnak. A környezetvédelemre az marad – és ez meghatározóan fontos! –, hogy az esetleges tervezési hibákat elháríttassák, s a kivitelezés, üzemeltetés folyamán résen legyenek, hogy az érintett területeket valóban "úgy adják át, ahogy kapták".
A 80-as években még végigsöpört az országon a "mikrocentrálé"-építési hullám. Megyénkben Gelencét szemelték ki erre a célra, Sepsibükszádra is terveztek egy "óriástörpét". Az előbbi olyan folyami hordalékrétegre épült, amelyet elmosott a víz, az utóbbi a Sólyomkő alatt torzóként próbálta útját állni az Olt vizének. Ennek turbinaházát rosszul szigetelték, és a porózus betonon a földbe süllyesztett turbinaházat felvette a víz, s hamarosan békaúsztatóvá vált. És egyébként is a turbina főtengelye kajsza volt. De ennél nagyobb kár esett amiatt, hogy a Sólyomkő alatti Likaskövet, ezt a természeti különlegességet megsemmisítették.
Ezek a történetek sem tanulság híján valók.
