A január közepi időpontot korábban, jóval a rendkívüli állapot szombati bevezetése előtt tűzték ki. A tegnapi bejelentésnek azért van jelentősége, mert vasárnap a miniszterelnök még lehetségesnek nevezte a választások egy évvel való elhalasztását. Tegnap újabb ellenzéki tüntetések zajlottak. Az ellenzéki jogászok közül a BBC szerint több mint kétszázat vettek őrizetbe. A pakisztáni jogászszervezetek háromnapos tiltakozásra és a bíróságok bojkottjára szólítottak fel a letartóztatások miatt. Szemtanúk szerint a rendőri egységek kegyetlenül ütötték a tiltakozókat. A jogászok amiatt vonultak utcára, hogy Pervez Musarraf elnök szombaton rendkívüli állapotot vezetett be az országban a szélsőségesek jelentette veszélyre hivatkozva. Az intézkedés nyomán számos állampolgári jogot felfüggesztettek, és korlátozták a sajtót. A nagyobb nézettségű pakisztáni hírtévéknek nem engedik, hogy sugározzák adásukat, ám a napilapok többsége dacol a kormányzat tiltásaival. A sötét tévécsatornák miatt rövid időre még az a híresztelés is elterjedt, hogy magát Musarrafot is házi őrizetben tartják beosztottjai, ám ezt a kormányzat tagadta. Az elnök kritikusai szerint a rendkívüli állapot bevezetése valójában arra irányul, hogy megelőzzön egy legfelsőbb bírósági végzést, amely nagy valószínűséggel kimondta volna, hogy Musarraf múlt hónapban történt megválasztása nem volt törvényes. Szombaton a legfelsőbb bíróság elnöke és nyolc másik bíró visszautasította a rendkívüli állapot bevezetését. Ezt követően közölték velük: munkájukra nem tartanak igényt. A testületnek kell döntenie arról, Musarrafot jogszerűen választották-e újra államfőnek, miközben ő maradt a hadsereg főparancsnoka. A kormány új főbírót nevezett ki. A fejlemények nem maradtak nemzetközi visszhang nélkül. Az Egyesült Államok bejelentette, hogy felülvizsgálja az együttműködést és a Pakisztánnak szánt több milliárd dolláros segélyprogramot. Nagy-Britania is hasonló lépéseket fontolgat.