A görög referendumot célzó, Athénhoz intézett francia–német üzenet megkönnyítette a görög politikai osztály tudatra ébredését – hangzott el csütörtökön este Cannes-ban. Az eredmény: visszavonta az adósságcsomagról kiírandó népszavazás tervét a görög kormányfő, meg nem erősített források szerint pedig már kész lemondani is, ha megnyeri a bizalmi szavazást.
A görög fejleményekről tárgyaltak a G20-as országok vezetőinek csúcstalálkozóján is. Korábban Angela Merkel és Nicolas Sarkozy is figyelmeztette a görög kormányfőt: Görögország nem kap pénzt, amíg a parlament meg nem szavazza a pénzügyi mentőöv nyújtásához szükséges takarékossági intézkedéseket.
Ennek ismeretében talán nem véletlen, hogy Jeórjiosz Papandreu két közeli munkatársa már csütörtökön délelőtt kiszivárogtatta: a görög miniszterelnök bizonyos feltételek mellett hajlandó elállni a referendum kiírásától. Papandreu kabinetje néhány órával későbbi ülésén így fogalmazott: nincs szükség referendumra, ha az ellenzék támogatja a megszorító csomagot. Beszédében katasztrofális alternatívának nevezte az előrehozott választások kiírását, és újra hangsúlyozta, kötelezettségei nem teljesítésével Görögország azt kockáztatja, hogy elveszíti az eurót. Diplomáciai források szerint a G20-as csúcs résztvevői élőben követték és hatalmas tapssal fogadták Papandreunak a kormánypárt parlamenti frakciója előtt Athénban elmondott beszédét.
Csütörtök délután Athénban azt közölték, hogy nem lesz szükség az adósságcsomagról kiírandó népszavazásra, miután a legnagyobb ellenzéki párt, a Nea Demokratia elnöke úgy döntött: támogatja az újabb eurós mentőcsomag fejében a parlament elé terjesztendő takarékossági csomagtervet.
Kiéheztetéses taktika
Nicolas Sarkozy és Angela Merkel szerdán közölte Papandreuval, hogy Görögország mindaddig egy centet sem kap a következő segélycsomagból, amíg a parlament meg nem szavazza a pénzügyi mentőöv nyújtásához szükséges takarékossági intézkedéseket. Ehhez a 300 tagú törvényhozás legalább 180 tagjának támogatnia kell a tervet, aminek esélyeit javította, hogy Görögországnak még december 15. előtt szüksége van a pénzügyi mentőöv újabb részletének átutalására. Ugyanakkor 80 milliárd euró kell a februári finanszírozási szükségletek teljesítéséhez az első görög mentőcsomag részeként folyósítandó nyolcmilliárd euró helyett.
Görögország szeptember óta vár a tavaly aláírt, összesen 110 milliárd eurós mentőcsomag hatodik, nyolcmilliárd eurós részletére, amelyből 5,8 milliárdot az euróövezet tagállamainak, 2,2 milliárdot pedig az IMF-nek kellene utalnia. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF képviselőiből álló hármasfogat azonban mostanig visszatartotta a pénzeket, mert úgy ítélte meg, Athén nem adott megfelelő garanciát arra, hogy eltökélt a deficitcsökkentésben.
Tettekre várnak
Angela Merkel szerint Németországnak, illetve az euróövezetnek már csak a tettek számítanak. Csaknem mindegy, hogy Görögországban ki kormányoz, és mennyire stabil a kormány, a lényeg az, hogy az ország egyértelműen kötelezze el magát az európai uniós csúcsértekezleten elhatározott megállapodások végrehajtása, illetve a szükséges reform-, valamint takarékossági intézkedések mellett – idézték Berlinben a német kancellárt.
"A jelenlegi euróválság az egyik legjelentősebb az Európai Unió megalakulása óta. Megoldást kellett találnunk. Ez pedig egy világos, nyitott, de határozott üzenet volt – emlékeztetett Sarkozy. – Örülünk, hogy a görög politikusok megértették ezt az üzenetet, és felülemelkedtek a pártérdekeiken a nemzet érdekében. Mi mindig azt hangoztattuk: azt szeretnénk, hogy Görögország az eurózónában maradjon." A francia elnök üdvözölte a "görög ellenzék vezetőjének fontos, bátor és felelősségteljes bejelentését", és leszögezte: a görög népnek jogában állt szabadon dönteni, az unió döntéshozóinak viszont kötelessége volt Európa és az eurózóna megvédése.
