A megbeszélések homlokterében az a tizennégy pontos javaslat állt, amelyet Wolfgang Ischinger német, Frank Wisner amerikai és Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet két héttel ezelőtt terjesztett az albánok és a szerbek elé kompromisszumos tárgyalási alapként. A tervezet nem irányozza elő Koszovó visszahelyezését szerb fennhatóság alá, ahogy Belgrád akarja, és bizonyos területeken — nemzetközi felügyelet alatt — önálló jogköröket javasol a tartománynak. Másfelől viszont még csak nem is említi a terület függetlenné válását, amelyhez Pristina hajthatatlanul ragaszkodik. A tárgyalásokon részt vevő albán küldöttség megítélése szerint nem történt előrelépés a megbeszéléseken. A delegáció szóvivője közölte, hogy elfogadhatatlannak tartják a szerbek által felvetett ,,hongkongi modellt", mert két különböző történelmi helyzetről van szó. Szerbia csak azért rukkolt elő Hongkong példájával — vélte a szóvivő —, mert mindenáron szuverenitása megőrzésére törekszik, Pristina ezzel szemben tartós megoldást akar, ami ,,nem lehet más, mint Koszovó függetlensége". Belgrád olyasfajta széles körű autonómiát képzel el Koszovónak, mint amilyet Hongkong élvez különleges státusú területként, ám Kínán belül — fejtették ki a szerb vezetők az albán félnek a tegnap délutáni közvetlen tárgyalásokon.

Bontják az észak-koreai atomreaktort

Amerikai szakértők megkezdték tegnap az egyetlen működőképes észak-koreai atomreaktor leszerelését — jelentették be Washingtonban. Tom Casey fehér házi szóvivő közölte, hogy a jongbjoni nukleáris létesítmény leszerelése ,,az első kedvező lépés a folyamatban", Washington pedig azt reméli, hogy a leszerelésnek lesz folytatása. Előzőleg Christopher Hill amerikai főtárgyaló annyit közölt, hogy a leszerelési folyamat legalább egy évet vesz majd igénybe. Phenjan idén júliusban már leállította a reaktort, és ígéretet tett arra, hogy az év végéig le is szereli a létesítményt.

Konkrétumokra van szükség

Tony Blair volt brit kormányfő, a közel-keleti kvartett különmegbízottja vasárnap Jeruzsálemben arra sarkallta a palesztin és az izraeli felet, hogy most már a konkrétumokra helyezzék a hangsúlyt a palesztin állam létrehozásával kapcsolatban. Blair a palesztin vezetéshez címzett szavaiban arra hívta fel a figyelmet, hogy az államalapítás érdekében szigorú biztonsági intézkedéseket kell hoznia. A palesztin félnek bizonyítania kell, hogy képes egy állam irányítására és a megfelelő kormányzásra — hangoztatta. Végezetül leszögezte: most már nem elegendő a jó szándék, hanem konkrét tettekre van szükség. Ehud Olmert izraeli kormányfő tegnapi lapjelentések szerint újabb palesztin foglyok elengedését tervezi a közel-keleti csúcsértekezlet előtt, hogy támogatást nyújtson Mahmúd Abbász mérsékelt palesztin elnöknek.

Szaakasvili nem mond le

A grúz kormány nem enged az ellenzéki tüntetők zsarolásának, és nem teljesíti azt a kérésüket, hogy a Kaukázuson túli országban előrehozott választásokat írjanak ki — szögezte le Mihail Szaakasvili elnök vasárnap késő este a tbiliszi televíziónak adott nyilatkozatában. A grúz ellenzék pénteken ötvenezer embert mozgósított, és a megmozdulás résztvevői eleinte a választások előrehozását kérték, de másnap már az alacsonyabb számú tüntető Szaakasvili lemondását követelte. Az ellenzék sorain belül olyan hangok is hallatszanak, hogy az államfő igyekezzék kompromisszumra jutni a belpolitikai válság megoldása érdekében, de Szaakasvili vasárnap esti zsarolást elutasító szavai tovább fokozták a feszültséget. Tegnap éhségsztrájkot kezdtek a grúz ellenzék egyes képviselői, hogy nyomatékot adjanak a Mihail Szaakasvili államfő lemondását és az előrehozott választás kiírását követelő tiltakozásnak.