Ami a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar egyetemi oktatók tiltakozása és szavazata ellenére a szenátusban történik, az egyszerűen döbbenetes!
A hatályos tanügyi törvény vonatkozó szakaszainak alkalmazását sutba vágva, magyarellenességüket sem álcázva véglegesen nyakát akarják szegni a marosvásárhelyi magyar felsőoktatásnak. Magyarellenességük kifejező eszközei ez esetben nem a hodáki hutyurus fegyverzettel felszerelt, cujkával vadított görgényvölgyi martalócok beözönlése, mint 1990. márciusában, hanem diplomákkal aládúcolt "magas képzettségű" román értelmiségiek – elnézést a szóhasználatért –, a gátlástalan szellemi gyilkosok ténykedése, akik a megszállók arroganciájával fojtják meg a magyar intézményrendszert.
Ilyenkor az eseményeket távolról követő is megfogalmazza a kérdést: mi, magyarok hogyan juthattunk ebbe a helyzetbe? Ki teszi, ki merészeli ezt tenni velünk? Marosvásárhely magyar vonatkozású aláhullása nem korlátozódik a MOGYE tragikomédiás, román többségű charta-alkotására. Az "átkosban" megtervezett és a "gengszterváltás" utáni spontán vagy missziós betelepedések is csak a történet egyik felét képezik.
A román térnyerés kiegészül a magyar széthúzás, ellenségeskedés, kisszerű és nevetséges torzsalkodás okozta erkölcsi és politikai erózió miatti önveszejtéssel. Figyeljük csak meg, hogy mi történik napjainkban Marosvásárhelyen a magyar polgármesterjelölt-állítással. Az önfeladásnál, a házsártéros okoskodásnál is veszélyesebb az a politikusi divathullám, amelynek falkatagjai naponként a Holdra ugatják, hogy így az "udemeráj", túl az "udemeráj", huszonegy éve nem csinál semmit, rosszabb és átkozottabb, mint a marosvásárhelyi román MOGYE-szellemiség, mint az összes szélsőséges román pártok, mert az egymás ellen vívott szégyenletes csatározások közepette róluk alig esik szó, és harcosaink nyelvéről csak úgy fröccsennek le az igen színvonalas minősítések, hogy a "zsíros fazék", a "konc", a "hatalommánia", ami az RMDSZ-korifeusokat motiválja. A hataloméhség. Csak őket. S eközben ők is a hatalmat vadásszák.
Az a kérdés fel sem merül, a sok nagyokos hogyan is képzeli el, hogy az egyesek által kiátkozott RMDSZ megjelenítette emberek nélkül bárki magyar jelölt Marosvásárhelyen "labdába rúghat"? Érdekes, hogy egyesek a MOGYE-válság megoldását is csak az RMDSZ-vezetés nyakába varrnák, holott ez csupán menekülés a felelősség elől, mert vélük együtt, pártpreferenciák fölé emelkedve, egységesen lehet, illetve kell, tömegeket az utcára csődítve, a nemzetközi fórumokat fellármázva cselekedni. "Udemerájnak", a magyarok vezetésére jó románokat állító magyar politikai éllovasoknak, jóknak és rosszaknak, szájhősöknek és szürke eminenciásoknak, RMDSZ-nek, MPP-nek, SZNT-nek, EMNP-nek, EMNT-nek, mindenkinek.
Marosvásárhely MOGYE-járvánnyal fertőzött. Úgy tűnik, önfertőzött. Erre gyógyírt a Ráció s az Együvé Tartozás patikájában lehetne beszerezni. Vény nélkül.
1990 márciusában egy patikafelirat miatt robbant ki a martalóc-felkelés. Napjainkban a MOGYE magyar tagozatának megmentéséért "csak" a magyar összefogás receptjét kellene kiváltani.
És kormányt buktatni, ha kell. Akkor is, ha a következő kormányok olyanoknak sem ígérkeznek, mint a mostani. Ennek pedig igen nagy az esélye.
