Földsúrló kisbolygó megfigyelésére készül az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, amikor a 400 méter átmérőjű égitest "alig" 325 000 kilométerre repül el ma a Föld mellett.
A 2005 YU55 katalógusjelű kisbolygót 2005. december 28-án fedezték fel. Az aszteroida rendszeresen vissza-visszatér a Föld közelébe, bár az idei "randevún" az elmúlt kétszáz év során a legközelebb merészkedik majd hozzá: a 324 600 kilométer a Hold és a Föld közötti távolság 85 százalékát teszi ki. Mindazonáltal a kisbolygó gravitációja nem gyakorol semmiféle hatást a Földre. Legutóbb hasonló méretű kozmikus objektum 1976-ban közelítette meg ennyire a Földet, a következő ilyen aszteroidára pedig 2028-ig kell várni – olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.
A világ legnagyobb rádiótávcsövével, a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium teleszkópjával tavaly végzett megfigyelések kimutatták, hogy a kisbolygó majdnem tökéletes gömb alakú. Lassan forog, keringési ideje 18 óra. A látható fény tartományában felülete koromfekete. Földközelsége idején a NASA Deep Space Network rendszerének goldstone-i 70 méteres antennájával, valamint az Arecibo Obszervatórium teleszkópjával végeznek megfigyeléseket. Az aszteroida követését november 4-én kezdték Gondstone-ban. Kezdetben két órán át figyelték a kisbolygót, majd 6-a és 10-e között a megfigyelések idejét napi négy órára növelték. Az arecibói teleszkópon ma kezdik a megfigyeléseket, amikor az aszteroida a legkisebb távolságra lesz a Földtől.
A NASA kutatói a rendkívüli közelségnek köszönhetően olyan felbontású felvételeket remélnek készíteni, amelyeken egy képpont (pixel) terepi kiterjedése két métert tesz ki. Ily módon rengeteg adatot sikerülhet megtudni a kisbolygó alakjáról, felszínéről, fizikai tulajdonságairól. Mint a Magyar Csillagászati Egyesület (http://www.mcse.hu) honlapján olvasható, a legnagyobb közelítés idején az égitest Magyarország területéről nem figyelhető meg.
"Naplemente után, amikor az égitest csak közeledik, és túlságosan halvány, nagy távcsövekkel és érzékeny CCD-kamerákkal is roppant nehéz lesz a megtalálása. Egy nappal később, november 9-én éjfél előtt már jóval kedvezőbb helyzetben lesz az égitest a Kos és Halak csillagkép határán. Azonban ekkorra fényessége már mintegy 12,5 magnitúdóra csökken, így a még mindig gyorsan haladó aszteroida vizuális észleléséhez jóval nagyobb műszerekre lesz szükség, ráadásul a közelben tartózkodó telehold sem kedvez az észleléseknek" – hangsúlyozza az MCSE honlapja.
