Kálvinista faluként él a köztudatban Kézdimartonfalva, holott kiderült, a lakosság kétharmada római katolikus. Ezt erősítette meg Opra István szentkatolnai plébános, aki beszolgál a martonfalvi filiába. Látogatásunk idején már készült a Szent Márton-napi templombúcsúra.
Nem véletlen, hogy ennek az európai, de kis túlzással mondhatnánk, magyar szentnek ajánlották a helybeli kápolnát, mert a hagyomány szerint a falu régi templomának is Szent Márton lehetett a védelmezője. Martonfalva 1407-ben előfordul írott okmányban, s feltételezik, hogy hajdanában Szentmártonfalva is lehetett, más vélekedés szerint a település a közelében elfolyó Feketeügy meredek "martjától" kapta volna a Martonfalva nevet. Vasárnap, az 1975–77-ben épített kápolna búcsúnapján Tours-i Szent Mártonra (Kr. u. 316–397) emlékeztek.
Katonanépnek katonaszent?
Szent Katalin, Szent Márk és a mindenszentek mellett Martonfalva egykori védőszentjéről beszélgettünk a plébánossal, aki sajnálattal tájékoztatott, hogy jelenleg sem a községközpont védőszentjéhez, Szent Katalinhoz, sem pedig Szent Mártonhoz nem kapcsolódnak felső-háromszéki helyi hagyományos és vallásos székely népi szokások. Szerettünk volna ennek nyomába szegődni. Martonfalván bólogattak, amikor a libákat emlegettük Szent Márton kapcsán, de nem sok szót szaporíthattunk velük e témáról. Adatok hiányában nem tudjuk bizonyítani, hogy estek-e áldozatul Szent Márton napján hízott libák valaha is a Mezőföldön, aminek talán az is oka lehet, hogy az egész megye területén csak itt és Feltorja katolikus templomában emlékeznek Szent Márton püspökre. Szent Márton az egykori Római Birodalomhoz tartozó Szombathelyen született. Apja katonatisztként szolgált, Itáliában kapott birtokot, és ott telepedtek le. Tizenkét évesen úgy döntött, felveszi a keresztény vallást. Szülei ezt nem nézték jó szemmel. Tizenöt évesen apja akaratára belépett a hadseregbe, fiatal kora miatt négy évig gyakorló csapatnál szolgált, tizenkilenc évesen lett valódi katona. A Háromszékre telepített székelység is katonanép volt, hosszú ideig őrizte a haza keleti határait. Katonanépnek katonaszent – mondhatnánk, de hogy ki és mikor döntött úgy, hogy két háromszéki plébánia őt válassza védőszentjéül, nehéz lenne megmondani. A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát. Ötvenöt éves korában Mártont püspökké választották, ő azonban tiltakozott ez ellen. A legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. Innen Szent Márton és a liba jelképes kapcsolata. Hittérítő munkát végzett a pogány falvak nagy részében. Életét csodák, gyógyulások kísérték. Tours-i sírja fölé kápolnát emeltek. Néhány ereklyéjét Magyarországon őrzik.
– Miért nem díszíti Szent Márton képe a martonfalvi kápolna oltárát? – kérdeztük Opra István plébánostól.
– Valóban szükségét éreztem ennek, és magyarországi utamon éppen Szombathelyen szereztem egy képet a martonfalvi filia számára. Színesen felnagyítva elhelyezzük a kápolnában.
– Élmény volt számunkra a búcsú – mondta Héjja Miklós –, amelyen részt vettünk fiammal, és hallgathattuk a Szent Márton emlékének szentelt ünnepi szentbeszédet, amelyet Bíró Nándor Alfonz csernátoni plébános mondott. Vasárnap sok martonfalvi családban megterült az ünnepi asztal.
Megújulnak a szellemi hajlékok
Délutánra járt az idő. Iskoláskorú gyermekek lepték el a falu központját, várakoztak az iskolabuszra. Régi álma teljesült itt mindenkinek, mert teljes gőzzel folyik a helybeli általános iskola felújítása, korszerűsítése, bővítése. Ha késve is, de megújul a millennium kori épület. Világbanki alapokból fizetik a munkálatokat a megyei tanfelügyelőség révén. A kivitelező egy kézdivásárhelyi alvállalkozóval dolgoztat – tudtuk meg Szőcs Ervintől, a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola igazgatójától, aki elmondta, hogy a kissé megkésett munka miatt a tanítás a kultúrotthonban és egy másik épületben folyik. Az I–IV. osztály délután jár, s hogy a tanítási programba beleférjenek, a tanfelügyelőség engedélyezte a 45 perces órákat.
Bekopogtattunk a nemzet festőjének nevét viselő Barabás Miklós Elemi Iskolába is, megérett a felújításra. Szőcs Ervin központi igazgató tájékoztatott, hogy készül a főjavítás műszaki terv, s elképzelhető, hogy 2012-ben a kivitelezését megkezdik, lesz beépített illemhely és kézmosó is a kicsinyeknek.
Mezőföldön majdnem mindenütt készen állnak az Európai Unió által sürgetett ravatalozóházak. Van, aki sorjázza az épületeket, rangsorolja a kivitelező cégek munkájának minőségét, és úgy látja, hogy "a legkitűnőbb munkát a hatolykai épületen végezték". Az egyházak tele gondokkal. Vinczi Botond kézdimárkosfalvi lelkész elmondta, hogy az új esztendőben teljesen ki kell cserélni a református templom összes ablakát, ami próbára teszi majd a hívek adományozó készségét. Tűrhetetlen, hogy a megviselt ablakok résein befújjon a Nemere.
Gondot okoz a szárazság
Örömmel tapasztaltuk, hogy élő ez a mezőföldi falu, így nem kételkedtünk abban sem, hogy jobb jövőre érdemes. Legdrágább kincsét, a csernozjomnak mondható termőtalajt senki nem tudta elvenni ettől a néptől, és az megtartja, de munkát, kemény munkát igényel. Ha minden martonfalvi fiatal annyira szeretné a mezei munkát, a mezőt munkáló erőgépeket, mint a fiatal Héjja Alpár, nem lenne okunk aggodalomra. Nincsen olyan mezőgép, amit meg ne lovagolt volna.
Nem ér meglepetés senkit, puszta már a határ. Itt-ott látni még néhány földtáblát, amelyről a cukorrépát, a kukoricát takarítják be. Jobbára a cigányság tollássza a földön heverő répát, hordja haza a földeken maradt zöld répafejeket. Szabadon jár a juh a határban. Ahol nincs harapnivaló, ott a kukoricakórókról rágja a levelet. Végére jár az őszi mélyszántás. A kiterjedt sík határban egy-egy hófehér mészporhalom tarkítja a mezőképet.
– Nagyon megfogta a zöldségféléket is a nyár végi szárazság – magyarázta Héjja Magdolna martonfalvi magántermelő –, látni ezt a gyökérzöldségeken is. Csak azzal volt szerencsém, hogy a Feketeügyhöz közelebb, nedvesebb területeken termesztettem. Ennek ellenére mindennek alacsonyabb az ára. Zömében a brassói nagybani piacon szoktam eladni terményeimet: óriási a kínálat, alacsonyak az árak. Nincs mit tenni, reméljük, a jövő év talán jobb lesz!
Lassan betelelnek a családok, csak egy-egy sárgálló halomban virít a disznótök az udvarokon, s pityókával együtt rotyog a hatalmas üstökben. Korpára is áldoz, aki disznót tart. A háznál hizlalt disznó húsával nem versenyezhet a nyugat-európai gyorshizlalású uniós hús.
Háromszéki talajszelvény Belgiumban
A burgonya sorsa felől érdeklődtünk kistermelők körében. A felelet ugyanaz: egy részét potom áron értékesítenie kellett annak, akinek szűkös a raktározásra szolgáló területe. Minden termelő – jobb piacra várva – tartogat a feleslegből is, de már nem látni annyi felvásárlókocsit álldogálni a falvakban, mint az elmúlt években.
Mátisfalva előterében gombamód terjeszkedik a csernátoni agráripari park. Mezőgépek sorakoznak mindenütt, hatalmas raktározóhelyiségek emelkednek, köztük magyarországi érdekeltségűek is. A nagybani termelők helyzete felől érdeklődve kerestük meg Bajcsi Ákost, a Timate Kft. tulajdonosát, aki befejezés előtt álló, de már működő ultramodern raktáróriásukat mutatta be. A gép egyik végén beöntött krumpliról eltávolítja a földdarabokat, osztályozza a gumókat, és a másik végén készen kidobja a felcímkézett, zsákolt pityókát!
– Ezt a németországi Gaugel cég forgalmazza – mondta Bajcsi Ákos –, és teljes mértékben számítógépes irányítással működik. Ventilátorok behúzzák a levegőt, ami összekeveredik a belső raktártér levegőjével, és úgy nyomja be a burgonya közé. A levegő hőmérsékletét úgy vezényli, hogy az egyenletes legyen, az ingadozás ne haladja meg a plusz-mínusz 3 fokot. Ellenkező esetben kondenzvíz keletkezik a burgonyagumókon, s az nem kívánatos.
A vállalkozás Bajcsi Ákos és Moldován Csaba agrármérnök tulajdona. Hét hektár földön kezdték a termelést, s ma már több mint 500 hektáron gazdálkodnak Torjától Sepsiszentgyörgyig. A földterület 85–90 százalékát bérlik a környékbeli tulajdonosoktól, a többi sajátjuk. Hogy jobban ki lehessen használni az európai támogatásokat, a céget kettéosztották. Egyik a hegyvidéki földterületeken dolgozik, a másik a síkvidéken. Utóbbi neve Agrovest. A Felső-háromszéki-medencében, Kézdivásárhely környékén a kiváló csernozjomtalajok a táj sajátos mikroklímájával együttesen kedveznek a burgonyatermesztésnek. A jellegzetesen felső-háromszéki talajszelvény ennek okán Belgiumba is eljutott! Bajcsiék a legnagyobb szigorúsággal alkalmazzák a kötelező és ajánlott termelési és raktározási módszereket, s a minőségi burgonya révén cégjük ismert a hazai piacon. A megyei kereskedelmi kamara legutóbbi megyei értékelésén az Agrovest első, a Timate pedig harmadik helyezést ért el.
– A minőségi vetőmagot Hollandiából, Németországból és Dániából szerezzük be – folytatta Bajcsi Ákos. – A Star Food cégnek évente 2000 tonna ipari burgonyát termelünk chips-gyártásra. Erre a legalkalmasabb a Hermes és a Lady Cler fajta. Ezeken kívül szereti a Mezőföld talaját a Bella Rosa német korai fajta, de a később termő Red Fantesi is, ami ugyancsak piros gumójú, kiváló kereskedelmi aspektusú. A fehér héjú burgonyákból termelni kezdtük az eléggé ritka Marfonát. Szédületes gyorsasággal alkalmazkodott a belföldi piac a külföldi vásárlók elvárásához, nem óhajtják a nagyra nőtt gumókat, a kereslet a közepesek felé irányul.
A Timate cég hivatalos vetőburgonya-termelő. Az első szaporulatot Havasalföldre szállítják. Újabb fajtákkal is kísérleteznek, ilyen például a Silvana. Sikerük titka, hogy szigorúan betartják az európai normákat. Szinte hihetetlen, hogy a gépesítés révén ez a nagytermelő ikercég csupán tizennyolc munkással dolgozik.
