Később, amikor az északi szél metszően süvít és hordja a havat, folyamatosan kell gondoskodni az eledelről. A madarak akkor élik meg a legnehezebb napokat, amikor az ónos eső jégpáncélt von a fák törzsére, ágaira, ilyenkor szinte lehetetlen táplálékhoz jutniuk. Leginkább a kis testű madarak, a cinegefélék vannak kitéve a zord időjárásnak, hideg napokon a veréb méretűek esetében az egynapi koplalás akár a végzetet is jelentheti, a hideg miatt pedig fokozottabb a táplálékigényük. A rovarvilág télire eltűnik, a madarak az elrejtőzött példányokra és petéikre vannak utalva, ezért is nélkülözhetetlen a téli madáretetés.
Mivel etessük a madarakat? A téli madáretetők gyakori vendégei a sárga mellényes széncinkék, ők kifejezetten rovarevők, de télen olajos magvakkal is táplálkoznak. Állandó vendégek lehetnek még a verebek, csuszkák, meggy­vágók, zöldikék, odajárhat a nagy fakopács, és csapatosan jelenhetnek meg a tengelicék, fenyőpintyek. Napra­forgómagot, tökmagot, diót, mogyorót, kanárieleséget kell a madáretetőre szórni, de lehet nyers szalonnát, szalonnabőrt, faggyút vagy faggyúból és magvakból készült madárkalácsot is kifüggeszteni, a cinegék azt nagyon kedvelik. Az etető készülhet fából, cserépből, pillepalackból, szinte bármiből – lényeg az, hogy a rovarvilág tavaszi feléledéséig folyamatosan biztosítsa a táplálékot a madarak számára.