Az elvi döntés értelmében a képviselők és szenátorok száma a jelenlegi 470-ről 388-ra csökken, a honatyák kétharmadát egyéni körzetekben, a többit országos listán választják, minden megyéből két-két, illetve a főváros kerületeiből egy-egy szenátor kerül be a törvényhozó testületbe. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az új választási rendszer révén a szövetség megőrizheti jelenlegi súlyát a parlamentben. Az ellenzék egyetért a honatyák létszámának csökkentésével, de a választások összevonását ellenzi, és jelezték: bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, ha a kormány felelősségvállalással fogadja el a módosításokat.
A kormánykoalíció tegnapi ülésén született döntés nyomán a képviselőház létszáma a jelenlegi 333-ról 300-ra csökkenne. A képviselők 65 százalékát egyéni körzetekben választanák meg, a fennmaradó mintegy száz helyet pedig az országos listára leadott voksok alapján osztanák vissza. A kormány elképzelései szerint minden megyéből két-két szenátor jutna mandátumhoz a felsőházban, Bukarest hat kerületéből pedig egy-egy honatya kerülne ki. A módosítás révén a felsőházban a jelenlegi 147 helyett 90 szenátor tevékenykedne. A szenátusban valamennyi mandátumot az egyéni választókerületekben első helyen végzett jelöltek nyerik el, a választás egyfordulós lesz. Az összevont voksolást novemberben bonyolítanák le, a polgármester-választás pedig egy korábban elfogadott jogszabály értelmében szintén egyfordulós lesz. A Demokrata Liberális Párt azt is javasolja, hogy a jelöltek csak az egyik megmérettetésben vehessenek részt, azaz ne lehessen versenybe szállni például polgármesteri és képviselői mandátumért.
A koalíció tegnapi ülésén született döntéseket ismertetve Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy értékelte, kompromisszumos megoldás körvonalazódik. A Transindexnek a szövetségi elnök elmondta: a módosítások révén a felsőházban az RMDSZ hét-nyolc mandátumot szerezne meg, így megőrizné súlyát, hiszen jelenleg is a szenátorok körülbelül kilenc százaléka RMDSZ-es.
Mint ismeretes, a kormánykoalíció pártjait hosszú ideig megosztotta a választási rendszer módosításának kérdése. A Demokrata Liberális Párt ragaszkodott a tiszta egyéni körzetes, többségi választási rendszerhez, az államfő pedig a 2009-es népszavazás eredményeire hivatkozva egykamarás parlamentet szorgalmazott, ráadásul nézeteltérésekre adott okot a parlament létszáma is. Az RMDSZ ragaszkodott az arányosságot biztosító országos listához, hogy ne csökkenjen jelentős mértékben érdekérvényesítő ereje.
Nem rajong a bejelentett módosításokért az ellenzék. A koalíció ülését követően Crin Antonescu, a Szociál-Liberális Szövetség társelnöke kifejtette: egyetértenek a parlament karcsúsításával, de szerintük arra az általuk benyújtott törvénytervezet parlamenti elfogadása révén kellene sort keríteni. A választások összevonását azonban nem fogadják el, mert sérülne a demokrácia és az állampolgárok azon joga, hogy pontosan megértsék, mire szavaznak. Leszögezte továbbá: bizalmatlansági indítványt nyújtanak be abban az esetben, ha a kormány felelősségvállalás révén fogadná el a módosításokat. Szerinte amúgy alkotmányellenes, hogy minden megyéből két szenátor jusson mandátumhoz.
A módosítások elfogadása kapcsán Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek képviselője leszögezte: nem esett szó felelősségvállalásról, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor pedig azt mondta, a parlament elé terjesztik a törvénytervezeteket. Emil Boc miniszterelnök azonban nem adott egyértelmű választ a felelősségvállalás lehetőségét firtató újságírói kérdésre.