A nyugati országokban a 80-as évektől tapasztalható növekvő érdeklődés a hagyományos, különleges tulajdonságokkal bíró élelmiszertermékek iránt. Ezekben nemcsak az alapanyagok jellegét becsülik a vevők, a hozzá kapcsolódó kultúrát, örökséget is a minőség biztosítékának tekintik.
A divat hazánkban is egyre inkább megveti lábát, az üzletekben külön polcokon kínálják a hagyományos termékeket, melyeket a címkék nagybetűs része szerint hagyományos alapanyagokból, házi módszerekkel készítenek. A kisbetűs részek viszont egyebet árulnak el. A fogyasztóvédelmi hatóság országos szintű ellenőrzéseiből kiderült, a hagyományos megnevezés mögött valójában kommersz, ipari módszerekkel előállított termékek rejtőznek, amelyeket "hagyományos" tálalásban kívánnak eladni – így csábítják a vevőt, fogalmazhatunk finoman, hogy ne mondjunk megtévesztést.
Félrevezetett vásárlók
Megyénkben Kézdivásárhelyen házi termékként kínált kolbászról, Sepsiszentgyörgyön Piteşti-en készített hagyományos és füstölt téli kolbászról derült ki, hogy ízfokozókat, olyan adalékokat tartalmazhatnak, melyeket a valóban hagyományos termékek nem. Az áru eredetének megjelölésekor is gyakori a visszaélés. Bukarestben, a déli megyékben előszeretettel kínálják a kovásznai pityókát, ami valójában ismeretlen eredetű, akár törökországi importból is származhat. Kürtőskalácsot lassan országszerte lehet kapni, de sem annak, aki süti, sem a termékeknek közük sincs az itthonihoz, silányságukkal az igazi, eredeti kürtős jó hírnevét tépázzák.
A hagyományos termék fogalmát egyértelműen meghatározni nem lehet, a minősítéssel foglalkozó különböző hivatalok, szervezetek akár más-más értékrendet is meghatároznak. Általában a következő kritériumoknak kell megfelelnie egy hagyományos terméknek: dokumentálható, legalább két nemzedékre (50 év) visszamenő múlttal rendelkezik, előállítási módja, alapanyagai hagyományosak, ismertsége adott tájegységhez kötődik (ami lehet akár egy kisebb falu is), készítésének módja helyi tudáson alapul.
Tágabb régiónk, Székelyföld hagyományos termékeinek elismertetéséért két szervezet is küzd közösségi védjegyek bejegyzésével. A Hargita Megyei Tanács a Székely termék védjegyet jegyeztette be, megszerzésére szigorú elbírálási rendszert állítottak. A Kovászna megyében működő Székelyföldi Termék Egyesület a Székelyföldi termék védjegyet szabadalmaztatta, a meghatározott elbírálási kritériumok különböznek a szomszédokétól. Utóbbi egyesület elnöke, Gazda Zoltán megítélése szerint a hagyományos termékek készítése, piaca igazából még gyerekcipőben jár. Ebből következik, hogy nem is adódhatott alkalom nagyobb visszaélésre. Aki pedig elismert hagyományos terméket akar készíteni, az könnyen megkaphatja a hivatalos igazolást. Teljes, hiánytalan dossziét még nem utasítottak vissza – mondta.
Sepsiszentgyörgyön több üzletben körülnéztünk, mit is kínálnak hagyományos – vagy hagyományt sugalló nevű – termékként. Az erdélyi szárazkolbász csak fűszerkivonatokat tartalmaz, összetételében három vegyi anyag található. A parasztos és a székely szalámiban savszabályzók, színezék, különböző adalékok is vannak, a száraz házi kolbász pedig tartósítóval készült. Az illető termékek nevéből kiindulva a jóhiszemű vevő otthoni, a nagymama kamrájából ismert ízekre számít. Ráadásul a címkéket is úgy nyomtatják, hogy lehetőleg a legjobb szemű kuncsaftok se tudják elolvasni az összetevők listáját. Jogi következményekkel járó csalásról nincs szó, de a megnevezések kissé félrevezethetik a vásárlót.
Házikolbász pult alatt
Hagyományos árut nagyüzemi módon, ipari mennyiségben előállítani nem lehet – pontosan a tradicionális jelleg megőrzéséhez szükséges technológia betartásának következményeként. Kis húsfeldolgozókban, kézi munkával készülhetne ugyan valódi házikolbász, téliszalámi, füstölt szalonna – de a törvénykezés szigora elveszi a vállalkozó kedvét a henteskészítmények előállításától. Több húsárussal szóba álltunk, egybehangzóan állítják, házi jellegű, hagyományos henteskészítményekre lenne kereslet. De ahhoz, hogy valaki hivatalosan is előállíthasson ilyen terméket, komoly befektetésekre van szüksége. Aztán következnek az engedélyek, melyek újból jelentős összeget emésztenek fel. Ha pedig minden rendben, és elindul a termelés, akkor legalább heti rendszerességgel lehet számítani a különböző ellenőrök látogatására – akik mindig találnak kifogásolnivalót. Nem éri meg, nincs jövedelem a kis mennyiségben, családi vállalkozásban, engedélyezett feldolgozóban előállított hagyományos termékek után. Így aztán a húsosok úgy ügyeskednek, ahogy lehet – ezért is nem vállalták nevüket beszélgetésünk után. A vevő tudja, melyik pult alatt kell keresni, hogyan kérjen madárnyelven egy szál igazi házikolbászt – jó minőségben, olcsóbban, mint a felcímkézett, hagyományos névre keresztelt, de az igazitól messze elmaradó árut.
Zakuszka webáruházban
Hargita megyében a hagyományos termékek piaca szintjén is előttünk járnak, rendszeresen megszervezik a hagyományos termékek piacát. Mi több, már interneten is lehet rendelni néhány terméket. A weboldalon kutatva bőségesnek ugyan nem mondható, de indulásnak ígéretes áruskálát találtunk. Különböző lekvárokat – som, bodza, zöldparadicsom, áfonya stb. – lehet rendelni, általában fél kilót 10–15 lejért. Kilencféle sajt közül válogathatunk, az érlelt, fonott, füstölt finomságok kilója 25 lej. A kapros vagy barackos tehéntúró kilója 20 lejt kóstál. Lehet rendelni zakuszkát, tejet, pityókát is. Az internetes portál webáruházában már vettek fel rendelést, az első szállítmányokat meg is kapták az igénylők – adta hírül a Hargita megyei sajtó. A bökkenő csak az, hogy nem viszik házhoz az árut, a székelyudvarhelyi átvevőközpontból lehet felvenni, nem is akármikor, csupán hétfőn és pénteken 12–14 óra között – ez a módszer minden bizonnyal javításra szorul.
Háromszéken alakulóban a hagyományos termékeket előállítók egyesülete. A szervezet létrehozásáról a megye agráradminisztrációs bizottsága egyik gyűlésén döntöttek. Az egyesületbe Háromszék minden hagyományos terméket előállító vállalkozóját bevonnák – mondta néhány héttel ezelőtt a bizottság elnöke, Könczei Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Sepsiszentgyörgyön a központi piacon fogják megnyitni a hagyományos termékeket kínáló üzletet – amely a tagoktól venné át a különféle termékeket. A megyében negyvennyolc termelő több mint százféle hagyományos terméket állít elő, így a tervezett üzlet változatos termékskálával való ellátása nem jelenthetne gondot. Mi több, a város vendégforgalmi látványossága is lehetne a maga nemében egyedi üzlet – mondta akkor az igazgató. A kivitelezés egyelőre késik, de a tervről nem tettek le – vázolta a fejleményeket néhány napja Könczei.
