A mezőgazdaság húzza az országot
A nemzeti össztermék 2,7 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest – közölte tegnap a statisztikai hivatal.
A harmadik negyedévben a GDP 1,9 százalékkal bővült az előző negyedévhez viszonyítva, a tavalyi hasonló időszakhoz képest a harmadik negyedévi bővülés 4,4 százalékos volt. A gazdaság harmadik negyedévi kiugró növekedése elsősorban a kiváló mezőgazdasági termésnek köszönhető. Az építőipar is 7,2 százalékkal bővült, az ipar pedig 5 százalékos gyarapodással járult hozzá a növekedéshez. A korábban közzétett hivatalos becslések szerint a hatóságok idén 1,5–1,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, de remélik, hogy az év végéig eléri a 2 százalékot is. Boc kormányfő tegnap azt hangsúlyozta: az idei harmadik negyedévi statisztikai adatok az utóbbi két esztendő legnagyobb növekedéséről vallanak, és igazolják, hogy a kormány befektetési és munkahelyteremtési politikája helyes volt. Traian Băsescu államfő hétfőn este a közszolgálati televízió műsorában elmondta, hogy éves viszonylatban az első negyedévi 1,4 százalékos, a második negyedévi 1,7 százalékos és a harmadik negyedévi 4,4 százalékos gazdasági növekedés után az utolsó negyedévben 2,5 százalékos bővülésre számítanak.
Alkotmánybíróságon a vagyonvizsgálat
Alkotmányossági kifogást emelt az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség működését szabályozó törvény ellen Máté András Levente kolozsvári RMDSZ-es képviselő, aki szerint a jogszabály teljes egészében alaptörvénybe ütköző, elfogadása is törvénytelen volt. A feddhetetlenségi ügynökség amúgy több más RMDSZ-es politikussal együtt – Kerekes Károly, Pál Árpád, Pető Csilla – Máté András Levente ellen is vizsgálatot indított esetleges összeférhetetlenség gyanújával, mivel rokonaikat alkalmazták képviselői irodájukba.
Visszakoznak a demokrata-liberálisok?
A Demokrata-Liberális Párt továbbra is bízik abban, hogy sikerül megoldást találni az egykamarás parlamenti rendszer bevezetésére és a honatyák létszámának 300-ra csökkentésére – közölte tegnap Gheorghe Flutur, az alakulat alelnöke. Hasonló szellemben nyilatkozott Ioan Oltean, a párt főtitkára, aki emlékeztetett: nemcsak a Szociál Liberális Szövetség, hanem a Demokrata Liberális Párt is a parlament elé terjesztett egy, a honatyák számának csökkentéről rendelkező törvénytervezetet. Emil Boc kormányfő, a demokrata-liberálisok elnöke is óvatosabban nyilatkozott tegnap a választási rendszer átalakításáról, mint mondta, az általa vezetett alakulat ragaszkodni fog ahhoz, hogy a parlament struktúrája minél közelebb álljon a népszavazáson megszavazott változathoz. Mint arról beszámoltunk, hosszas viták után, hétfőn abban állapodtak meg a kormánykoalíció pártjai, hogy a helyhatósági és parlamenti választásokat egyszerre tartanák a jövő év novemberében, és a honatyák száma is csökkenne 388-ra, de a parlament kétkamarás maradna. Ezt követően azonban Traian Băsescu államfő hétfőn este a közszolgálati televízió műsorában azt mondta, elégedetlen a koalíció döntésével, mivel nem sikerül érvényt szerezni a 2009-es népszavazás eredményeinek, és ilyen szempontból tisztességesebbnek találja a Szociál Liberális Szövetség ajánlatát a honatyák számának 300-ra csökkentéséről.
Tiltakoznak a tanárok
Több mint hetven szakszervezeti tag állt sztrájkőrséget tegnap az oktatási minisztérium előtt. A megmozduláson három oktatási szakszervezet képviseltette magát. A tiltakozók azt kérték, ne fagyasszák be a fizetéseket, oldják fel a tanügyi állások zárlatát, és a nemzeti össztermék 6 százalékát fordítsák az oktatásra. A tüntetők képviselői iktattak egy, Daniel Funeriu miniszternek címzett, követeléseiket tartalmazó levelet is, és várják, hogy a tárcavezető tárgyalásokra hívja őket. Sérelmezik, hogy a kormány nem fizeti ki a bírósági döntésekben megítélt juttatásaikat, személyzethiányra panaszkodnak, különösen az óvodákban, és kérik, hogy a tanügyi törvényben foglaltaknak megfelelően 2012-ben a nemzeti össztermék 6 százalékát fordítsák az oktatásra, ne pedig a kormány tervezetében szereplő 2 százalék jusson az ágazatnak. A tanügyi szakszervezetek képviselői kifogásolják a párbeszéd hiányát is, úgy vélik, az állami intézmények hallgatásra akarják ítélni a szakszervezeteket.