A charolais húsmarhafajta iránt érdeklődő háromszéki csoportok magyarországi látogatásáról szóló beszámolónk nyomán többen igényeltek bővebb tájékoztatást az anyaországban legelőként, de silózásra és szénának is alkalmas szudáni fűről.
A takarmánynövény hasznosságáról legutóbb az Abaúji Charolais Zrt. hústelepén győződhettünk meg. Az állatok a fagy által a lábán megszárított növényeket jóízűen fogyasztják, a levelek így sem durvák, és a jószágok általános erőnléte sem romlott. Jancsó István, az országos Charolais Egyesület elnöke, a hústelep tulajdonosa elmondta: az anyatehenek a hó lehullásáig a farm közel hetvenhektáros területén legelnek, minden abrakkiegészítés nélkül. A takarmánynövény termesztése Háromszéken is eredményesnek ígérkezik, hiszen a Miskolc környéki éghajlati és talajviszonyok hasonlatosak az itteniekhez.
A szudáni fű a talaj nedvességét és tápanyagait hatékonyan hasznosító növény, amely aszályos években is biztonságos tömegtakarmány-forrás. Júliustól a tél eleji fagyokig olcsó takarmányozási lehetőséget biztosít a kérődző állatok számára. Zölden, silózva, szénaként, legelőként egyaránt megfelel, és az egyik legolcsóbb, legbiztosabb, többféleképpen hasznosítható takarmánynövény. Szárazságtűrése – a növény párologtatását hatékonyan szabályozó, jól fejlett gyökérrendszerének és viaszos levélfelületének köszönhetően – kiváló, július-augusztusban is lehetővé teszi a folyamatos zöldtakarmány-ellátást. Előnyös tulajdonsága a megújulóképesség, a kedvezőtlen időjárási körülmények javulásával fejlődése folytatódik. A száraz nyári időszakban a legelők alacsony fűhozama jól kiegészíthető a szudáni fűvel.
Az első hasznosítás már 50–60 nappal a vetés után megtörténhet. A szarvasmarháknál a nagy termés és annak magas fehérjetartalma igen kedvezően befolyásolja a tej és a hús önköltségét. A hibrid szudáni fű gyorsan növekszik, elérheti a heti 30 centiméteres növekedést is. Zölden takarmányozva 14–16 százalékos a fehérjetartalma. Minden kaszálás vagy legeltetés után újrasarjad, egészen a késő őszi fagyokig, így legalább évi két-három hasznosítással lehet számolni. Előveteményre nem igényes, termesztése speciális gépeket nem igényel. A szudáni fű 180–210 centi magasra is megnő, szára vékony, de állóképessége jó.
Jancsó István szerint széles körű elterjedését eddig a ciántartalomtól való félelem korlátozta, a cirokfélékben azonban nem cián, hanem szőlőcukorból és ciánhidrogénből álló glikozid található. A glikozid általában csökkent mennyiségű, mérgezési veszélyt csak a növény fejlődésének igen korai, fenofázisában és a kaszálás utáni első hajtások megjelenésekor jelenthet. Miután a növénymagasság eléri az 50–60 centimétert, a szudáni fű biztonsággal etethető, illetve legeltethető. A biztonság tovább növelhető, ha fokozatosan térnek át a zöldszecska-etetésre, illetve a legeltetésre. Soha nem szabad ellenben éhes jószágot nagy mennyiségű szudáni fűvel etetni. Hirtelen időváltozás után (nagy eső, fagy stb.) néhány napig csak fonnyasztott szudáni fű etetése javasolt, mert a fonnyasztás csökkenti az alkaloidtartalmat. Zöldszecska-etetésnél akkor célszerű megkezdeni a betakarítást, vágást, amikor a növény már 60–80 centiméter magas.
A szudáni fű elsősorban húshasznú tehenek és borjaik, szárazon álló tehenek, tej- és hústípusú üszők legeltetésére alkalmas. Egy hústehén és borjának folyamatos legeltetéséhez 0,5 hektár legelő és 0,25 hektár szudánifű-legelő tervezhető. A húshasznú tehén borjával együtt naponta 50–60 kilót fogyaszt, ami teljesen kielégíti az állat takarmányszükségletét. Legeltetésnél ajánlatos a villanypásztorral való szakaszolás, egy szakaszt öt napig lehet legeltetni. Az újat az állatok először letapossák, utána azonban a letaposott növényi részeket is megeszik. A legeltetés befejezésekor a szakaszon szárzúzóval takarító kaszálást kell végezni. Cukortartalmának köszönhetően könnyen erjeszthető silóvá, gondot csak az alacsony szárazanyag-tartalma jelenthet, de ez fonnyasztással vagy magasabb szárazanyag-tartalmú takarmány belekeverésével növelhető. Szénakészítés esetén a bugahányás előtt kell kaszálni, a gyengébb talajokon is 8–10 tonna átlagtermést ad.
